Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
Felhőszakadás Orosházán A Békés Megyei Napló 2001. július 25-i és az Orosházi Élet augusztus 3- i tudósítása szerint a városi önkormányzathoz kétszáz kárbejelentés érkezett. Összesen 71 alacsonyabb fekvésű otthonba folyt be a víz, többek között olyanokba is, amelyeket a korábbi belvíz is megrongált, s amelyek helyreállítását nemrég fejezték be. Többfelé az állatokat is biztonságosabb helyre kellett menekíteni. Az „égi áldás” azonban nemcsak a mélyebb fekvésű helyeken, hanem a városközpontban is problémát okozott, itt-ott 30—40 cm mély elöntések alakultak ki. A víz befolyt az autókba, az autók vetette hullámok pedig „bementek” a boltokba (pl. a Kossuth utcán). A legtöbb kárt okozó elöntések a város déli részén, a Bajcsy-Zsilinszky, az Aradi és a Földvári utcák térségében, továbbá a Tompa utca-Kettőssánc tér körül, a Pacsirta utcában, valamint az Arany János utcában és környékén keletkeztek. Néhány idézet a Városfejlesztési és Városgazdálkodási Osztálynak a lakossági bejelentésekről összeállított jelentéséből: „Térdig áll a víz az udvarban”, „lakásában áll a víz”. „Utcáról udvarra, udvarból lakásba folyik a víz”, „Úszik a ház”, „Lépcsőházban áll a víz, bugyog fel a szennyvíz”, „A falig áll a víz, az árok be van temetve”, „Eltömődött átereszek miatt a víz nem tud lefolyni”, „Csatornából visszafelé folyik a víz”. A városi védelmi bizottság július 24-én reggel ült össze, és azonnal harmadfokú készültséget rendelt el. A bajok elhárításán teljes erővel dolgozott az ugyancsak készültségben lévő Dél-Békési Vízgazdálkodási Társulat, a Városgazdálkodási Kft, a tűzoltóság és a katasztrófa-védelmi szervezet. Egy tucat szivattyút működtettek, vízfolyásgátló akadályokat távolítottak el, mentették a menthetőt. Az AT1V1Z1G az érintett belvízvédelmi szakaszon 24-én 10 órától elsőfokú, majd - a befogadó főcsatornák mederteltségének fokozódásával - 12 órától másodfokú belvízvédekezési készültséget rendelt el. Üzembe helyezték az Orosházi, majd a Békéssámson határaiban lévő Pusztai szivattyútelepet. A városi csapadékvíz-elvezető hálózat korlátozott vízszállító-képessége és a viszonylag csekély külterületi belvízterhelés miatt a szivattyútelepeknek közel sem kellett teljes kapacitással dolgozni. A lényegesebb szerepet játszó, 3,2 m3/s vízszállító kapacitású Orosházi szivattyútelep a csúcsidőszakban kb. 1,2 mVs vízhozamot emelt át a befogadó Aranyadéri-fócsatomába. A belvízvédekezési tevékenység hatására a helyzet rohamosan javult, a víz nagy részétől néhány nap alatt sikerült megszabadulni. A szivattyútelepek július 30-ig voltak üzemben, és ezalatt összesen mintegy 400 ezer köbméter vízmennyiséget emeltek a befogadóba. Az orosházi belvízvédekezési munkák hozzávetőleg tíz millió forintot emésztettek föl. Megjelent a Vízpart 2002. évi 1. számában. 179
