Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI ÉS MÉRŐSZÁMAI A belvíz definíciói Bevezetés Hosszú száraz ciklus után az 1990-es évek második felében időjárásunk csapadékosabbra fordult, s ennek hatására az általános szakmai érdeklődés és a közfigyelem is megélénkült az árvizek és a belvizek iránt. Az utóbbiakkal kapcsolatban, amint már oly sokszor, fogalmi kérdések is fölmerültek. Mit nevezünk belvíznek? Hogyan definiáljuk, hogyan határozzuk meg a belvíz és az azzal alkotott különféle szóösszetételek és kifejezések (belvízkár, belvízi elöntés stb.) fogalmát? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre az elmúlt közel másfél évszázad alatt meglepően sokféle válasz született, amelyeket eddig senki sem foglalt össze. Mielőtt időrendben sorra venném a belvíz különböző definícióit, a belvíz fogalmának megszületéséről ejtek néhány szót. Mindenekelőtt idézem Babos Zoltán és Mayer László (1939) ezzel kapcsolatos szemléletes leírását: „Az ármcntcsítési munkálatok és töltésépítések tervszerű megindításával a nyílt ártereken egy eddig teljesen ismeretlen kérdés merült fel, a töltések miatt lefolyást nem találó ún. belvizek levezetésének problémája. Ez a kérdés a védőgátak szaporodásával és összefüggő vonallá történő átalakulásával halaszthatatlanul megoldásra váró feladattá súlyosbodott. Az árvédelmi töltések létesítése előtt a környező magasabb területekről a nyílt árterekre lefutó vizek az árvizek leapadása után természetes ereken, árkokon át lefolyást találtak a folyókba. Ezt az állapotot az árvédelmi töltések gyökeresen megváltoztatták, mert az ártereken elrekesztették a folyók felé törekvő vízfolyások medreit. Ezek számára csak kis nyílásokat hagytak helyenként szabadon, amelyeket árvizek alkalmával gyorsan elzárhattak. Az ártér megszabadult ugyan az árvízi kiöntésektől, de elborították a reá hulló csapadék és a környező magaslatokról odafolyó felszíni vizek. Az ái-vizek hosszú időtartama miatt hónapokig pangó csapadék és forrás vizek felgyülemlettek a laposokban és teknőkben és azok idővel lassan mocsarakká, lápokká alakultak. így született meg az ármentesítési munkálatok megkezdése előtt ismeretlen belvíz fogalma.” Az ármentesítési-töltésépítési munkálatok fejlődésének intenzív szakasza, illetve annak kezdete, és a töltések mögötti terület vízmentesitési igényének ugrásszerű megnövekedése Magyarországon kb. a XIX. század kö\ v i 17
