Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
Belvíz a települések belterületén A tárgyalt vízelvezető rendszerekről összességében megállapítható, hogy azok a fejlesztési munkák eredményeként a városi csapadékvizek zavartalan továbbvezetésére megfelelnek, és a környék belvizeit is le tudják vezetni. A mezőgazdasági területek belvízi helyzetének javítását szolgálták az 1980-as évek meliorációs munkái. A város keleti és déli határában a termelőszövetkezetek több ezernyi hektár területet melioráltak. A szennyvízelvezetés helyzete és hatása a csapadékvíz-elvezetésre Orosházán elválasztó rendszerű, azaz egymástól függetlenül működő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető hálózat van. A szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítótelep 1974 óta működik. Az 1988-ig megépült hálózat hossza 16,2 km, a tisztítótelep kapacitása napi 5100 m3. A szennyvizet biológiailag is tisztítják. A szennyvíz-elvezető hálózat lényegében csak a városközpontra és az újabb lakótelepekre terjed ki, valamint néhány nagyobb ipari üzem nyomócsőben szállított szennyvizeit vezeti tovább. A városközponton kívüli peremkerületekben és a vasútállomástól északra fekvő „Szőlők” városrészben szennyvízcsatorna-hálózat nincs, illetve a vizsgálat időszakában nem volt. Ezeken a helyeken a szennyvíz szikkasztásos elhelyezése a jellemző. A zárt medencékbe való gyűjtés és a szippantókocsis eltávolítás elenyésző mértékű. A csatornahálózat elmaradottságával szemben az ivóvízellátó hálózat csaknem minden utcára kiterjed. A hálózat hossza az 1987. évi állapot szerint 133,4 km. Az ivóvizet a legtöbb lakásba bevezették. A közüzemi vízmű 1987-ben naponta átlagosan 4300 m3 vízmennyiséget értékesített, ebből 850 m3-t a „Szőlők” városrészben. Néhány közintézmény saját vízbázissal rendelkezik, az ipari üzemeknek is általában saját vízmüvük van. A fenti víztermelési adatokból kiindulva a „Szőlők”-ben keletkező napi szennyvíz 600 m3-re becsülhető, melyet teljes egészében elszikkasztanak. 400 hektáros területtel számolva a szennyvízből keletkező többlet vízterhelés 55 mm/év. A város többi részén és az ipartelepeken keletkező szennyvízmennyiség hozzávetőleg napi 6500 m3 (ebből lakossági 2100 m3, intézményi 700 m3, ipari 3700 m3). A közcsatorna-hálózaton elvezetett és a szippantókocsikkal eltávolított szennyvíz naponta 4500 m3, a belvízcsatornán elvezetett ipari szennyvíz pedig 800 m3. Végeredményben napi 1200 m3 az a mennyiség, amely a csatornázatlan területen szikkasztókon keresztül a talajba kerül. A csatornázatlan terület kiterjedését 600 ha-ra becsülve a szennyvízszikkasztásból eredő többlet vízterhelés 73 mm/évre adódik. További vízterhelést okoz a talajban az ivóvízhálózatból elszivárgó víz, ami napi 300 m3-re becsülhető, s ez kb. 15 mm-rel növeli meg a talajba szivárgó vízmennyiséget. A teljes többletterhelés elérheti a 90 mm-t, ami az 550 mm-es sokévi átlagos csapadéknak 16%-a, tehát számottevő növekmény. Ez a szóban lévő terüle164
