Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
Belvíz a települések belterületén Érdekes adatokat közöl a talajvízviszonyokról az Orosháza általános rendezési tervéhez készült vízügyi szakvélemény (ATIVÍZIG 1965). E szerint „A belső városrészben a legmagasabb talajvízviszonyokat egy egykori ér mellékén találjuk, amelynek nyomvonalát a Szarvasi út Oláh István utca és a Fürdő utca jelzik. Különösen a Fürdő utca és Oláh István utca mutatkoztak területbejárásaink alkalmával helyenként vízborítottnak. A Fürdő utca 32. sz. ház ásott tótjában -40, a 17/a sz. házában -25, a 17. sz. ház kertjének lábában a terepszint fölött, a 2. sz. házban -30, az Oláh István utca 4. sz. házban -45 cm magasan állt a feltöltött terepszint alatt a víz. 1940-ben az Oláh István utcában folyt a víz. Magas vízállást találunk a város keleti, déli és délnyugati szegélyén, valamint a Móricz Zsigmond utcától nyugatra eső részeken”. A régebbi adatokat és följegyzéseket alaposabban szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy Orosházán a talajvíz legmagasabb állását 1942-ben érte el, amikor a környék, de a belterület jelentős részét is elöntötte a belvíz (Bárczay 1943, Pálfai 1992). A város talajvízviszonyairól összességében azt mondhatjuk, hogy a csapadékvizek és a belvizek elvezetése szempontjából azok meglehetősen kedvezőtlenek, a magas talajvízállás jelentős területeken akadályozza a csapadék beszivárgását, elősegíti az elöntések kialakulását, melyek jóval tartósabbak mint azok, amelyek pusztán záporokból alakulnak ki. Nagytérségi vízelvezető rendszerek Orosháza város területéről a csapadék- és belvizek négy belvízrendszeren keresztül vezethetők el (5. ábra). Az északkeleti városrész és az üveggyár vizeit a Kurca belvízrendszer, illetve annak Mágocséri öblözete fogadja be. A várost északról megkerülő Mágocséri-föcsatoma, melynek 45,2 km szelvényében (az üveggyár közelében) 1975-ben egy esésnövelő szivattyútelep épült, a Kórógyéri, majd a Kurca-föcsatomán keresztül vezeti a vizeket a Tiszába. A mindszenti beeresztő zsilip magas tiszai vízállás idején zárva van, ilyenkor az itteni szivattyútelep juttatja a vizet a folyóba. Az északi-északnyugati területek - Rákócziteleppel és Szentetomyával együtt - a Tisza-Maroszugi belvízrendszer kakasszéki öblözetéhez tartoznak. A Kakasszéki-főcsatoma a Kakasszék-Szentetomyai-csatoma által összegyűjtött vizeket vezeti tovább a Kenyereéri-föcsatomába, ahonnan azok a Körtvélyesi szivattyútelepen keresztül emelhetők a Tiszába, de közben Hódmezővásárhely határában is üzemeltetni kell egy esésnövelő szivattyútelepet. A város területének a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól délre eső, tehát nagyobbik része a Sámsoni (más néven Szárazéri) belvízrendszer aranyadén és pusztai öblözetében fekszik. 162
