Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A LEFOLYÁS MEGHATÁROZÁSA AZ ADATHLÁNYOS KŐRÖSÉRI BELVÍZRENDSZERBEN A fenti vizsgálatokról az alábbi összefoglaló beszámolót közöljük. Az alkalmazott módszer leírása A Köröséri belvízrendszer lefolyási adatainak a meghatározásához mindenekelőtt az éves lefolyási tényező értékeit számítottuk ki a következő összefüggéssel: ahol aK - a hidrológiai év lefolyási tényezője a Kőröséri vízgyűjtőn, a - eltérő talaj adottságok miatti szorzótényező, k - eltérő talajvízjárás miatti korrekciós tényező, RF-M ~ a hidrológiai év lefolyása a Fehértó-Majsai vízgyűjtőn, mm, PF_M - a hidrológiai év csapadéka a Fehértó-Majsai vízgyűjtőn, mm. Az „a” szorzótényezőt a két vízgyűjtő eltérő talajadottságai, illetve növényzettel való borítottsága miatt kell alkalmazni. Értékét a két vízgyűjtőterület becsült sokévi átlagos lefolyási tényezőjének a hányadosaként határoztuk meg. A talajvízjárás eltérésének számbavételére szolgáló „k” korrekciós tényezőt a következő módon határoztuk meg: HF.M- átlagos talajvízmélység a hidrológiai években a Fehértó-Majsai vízgyűjtőn, cm, Hk - átlagos talajvízmélység a hidrológiai években a Kőröséri vízgyűjtőn, cm. Ennek a korrekciós tényezőnek a bevezetését az indokolja, hogy a talajvízjárásban - amint látni fogjuk - a két vízgyűjtőn 1984 után lényeges eltérés alakult ki: a Kőröséri vízgyűjtőn sokkal erőteljesebb a süllyedő tendencia, mint a Fehértó-Majsain. Az 1964-1983 közötti húsz év tekinthető bázisidőszaknak, amikor a két vízgyűjtőn a talajvízállás menetgörbéje nagyjából párhuzamosan haladt, egymástól kb. 100 cm-re. (1) /WLloo HK J (2) ahol 137
