Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése

A BELVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

Előfordulási valószínűség [%]

6. ábra. A lefolyás csúcsértékeinek előfordulási valószínűsége az Alsó-Tisza

balparti tájegységben

A kerettervben és korábbi beszámolónkban az évi legnagyobb napi lefolyás eloszlásgörbéjét öt-hat más tájegységre is közöltük. A beszámoló ezenkívül táblázatos formában tartalmazza az összes alföldi belvízi tájegységre a 10%-os előfordulási valószínűségű értéket. Ezekből kitűnik, hogy a legnagyobb lefolyási csúcsok (3-4 mm/d) az Alföld északkeleti részén, a legkisebbek (0,4-0,5 mm/d) az Alföld közepén és délnyugti részén fordid- nak elő. Az évszakos megoszlásra általában a 7. ábráról leolvasható arányok jellemzők, vagyis pl. a 10-20%-os valószínűség tartományában a nyári csúcs a téli-tavaszinak hozzávetőleg fele-kétharmada, az őszi pedig negyede-harmada. Érdekes, hogy néhány kisebb Balaton-menti öblözetben az őszi csúcsok dominálnak.

A lefolyási csúcsértékek értékelésénél föltétlenül figyelembe kell venni a vízgyűjtő kiterjedését, mert - egyébként azonos viszonyok mellett - a ki117