Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)

3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása

- 34 hozzáfolyást is magukban foglalják, Salamin Pál állította ösz- sze, Ziegler Károly közreműködésével /Salamin, 1955/. A táblázatban /III, táblázat/ a fajlagos vizszállitás javasolt érték- tartományai négy szempont szerint vannak csoportosítva,éspedig a téli félév átlagos csapadékösszege, a vizgyüjtő kiterjedése, a vizgyüjtő sik /mélyfekvésü/ vagy lejtős /magas fekvésű/ domborzata , végül a talaj kötöttsége szerint.

Minden oszlopban az alacsonyabb értékek a kevésbé kötött,a nagyobbak az erősebben kötőtt. talajú vízgyűjtőkre vonatkoznak. Magas talajvizállású, de értékes vízgyűjtők esetén a nagyobb értékeket kell alkalmazni, mig értéktelen területeknél /pl.futóhomok, szik/ a kisebb értékek a mérvadók, A táblázat 80 km - nél nagyobb vízgyűjtőkre vonatkozik. A megadott fajlagos vízhozamok - a táblázathoz fűzött eredeti megjegyzés szerint- 500 km^-nél nagyobb vízgyűjtők esetén 8-10 évi, a kisebbeknél 4-8 évi gyakoriságúak,

A bemutatott táblázatok értékelése céljából az Alsótiszavidéki Vizügyi Igazgatóság /ATIVIZIG/ belvízrendszereire mind a három táblázat alapulvételével elvégeztük a fajlagos vizhozam becslését. Az eredményeket a IV, táblázatban foglaltuk össze. Az utolsó oszlopban megadtuk az ATIVIZIG távlati terveiben szereplő fajlagos vizszállitási értékeket is, melyek egyes rendszereknél megegyeznek az 1987-ben fennálló tényleges értékkel.

Mivel a Bogdánfy-féle táblázat a teljesen áte rész tő talajra nem ad vizhozamértékeket, illetve azokról nem tételez föl lefolyást, az ilyen talajú belvízrendszereknél a félig áteresztő talajra megadott vízhozamérték 50%-át vettük. A Salamin-féle táblázat esetében a fajlagos vizszállitás közölt alsó és felső határának középértékével számoltunk.

Látható, hogy a Bogdánfy-féle táblázat alkalmazása a többihez képest nagyon kicsi értékeket ad. A Korbély-féle és a Salamin- -féle táblázatból meghatározott eredmények átlaga meglepően jól összevág az ATIVIZIG távlati terveiben szereplő, ma legreálisabbnak tekinthető fajlagos vizszállitási értékekkel, de egyes rendszereknél jelentős eltérések vannak, amik legfőképp a talajtípus szerinti besorolás bizonytalanságából adódhatnak. A táblázatban alkalmazott besorolást a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait ábrázoló térkép alapján végeztük el, mégpedig a vizáteresztőképesség rendszerenként meghatározott átlaga szerin t.