Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
28 2 nélküli napból a levezetendő fajlagos vízhozamot 17,4 1/s.km - nek számította. Hasonló eredményeket hoztak az alsószabolcsi társulat számításai is. Korbély Oózsef szerint húsz év tapasztalatai azt bizonyították, hogy nagy vizgyüjtöte rulet esetén a vázolt módon számított aránylag kicsiny vízhozamértékek is megfeleltek. Nagyobb esésű vízgyűjtők /mégha talajuk vizáteresztő is/, vagy kis e- sésü, de kötött talajú földek, különösen a szikes legelőterületek, a számítottnál több vizet adtak. Máig érvényes következtetése: "Ha tehát sikföldi csatornáinknál a lefolyó vízmennyiséget a mezőgazdaság követelményeinek megfelelően akarjuk meghatározni, nem csupán a téli csapadék nagyságát, a fagy nélküli napok számát kell figyelembe vennünk, de tekintettel kell lennünk a talaj kötöttségére, lejtősségére és a vizgyüj- tőterület nagyságára". Ezt elősegítendő egy táblázatot állított össze, melyet a következő pontban ismertetünk. A téli csapadékból való belvizhozam-számitás egyszerű módjai hazánkban még az 1940-es években is használatban voltak, mert az időközben kidolgozott, elméletileg megalapozottabb módszerek csak az esőkből keletkező belvizhozam számítására feleltek meg, Németh Endre "A korszerű mezőgazdaság vizi feladatai" ci- mü nagyszabású munkája /a Mérnöki Továbbképző Intézet 1941.évi tanfolyamainak anyaga/ szerint a hazai gyakorlat a téli származású vízmennyiségek levezetésére két követelményt állít fel: 1. a téli hónapok alatt észlelt legnagyobb havi csapadék 15 nap alatt /régebben 30 nap alatt/ vezettessék el, 50 %-os lefolyá- si tényező föltételezésével; 2. a téli időszak /november 1. - március 31./ alatt leesett csapadék 1/3-a a fagymentes napok alatt vezettessék el, fagymentes napoknak a legalább négy egymás után következő fagymentes napokat számitva. Ezekkel a követelményekkel kapcsolatban a szerző megjegyzi, hogy azokat, "noha önkényesen választott számértékei a vizgyüj tőte rüle tek e- gyéni körülményeivel nem mindig egyeztethetők össze, a belviz- levezetö csatornák tavaszi megterhelése tekintetében mértékadónak kell elfogadnunk mindaddig, amíg a hóolvadásnak a tavasszal lefolyásra kerülő vízmennyiségekre gyakorolt hatását
