Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)

3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása

- 25

keretek között készülő irányelvekhez a Vízgazdálkodási Intézet több alapozó tanulmányt állitott össze /Bosznay, 1984; Regős, 1984/. Az irányelvek szövegjavaslatának első megfogalmazása hét módszer leirását tartalmazza /Pálfai. 1984/. Ezek: a becsléses módszer, az összegyülekezési elméleten alapuló módszer, a gazdaságossági módszer, a vizháztartási módszer, a mintaöblözetek mért adatain alapuló módszer, a belvízi tájegységek mért adatain alapuló módszer és a tapasztalati módszer. A Körtvélyes-Ka- kasszéki öblözetre vonatkozóan mind a hétféle módon elvégezték a számításokat /Pálfai ,1986.b/.A legutolsó szövegjavaslat csak három módszert ismeret /a becslést, az összegyülekezési elméleten alapuló és a belvízrendszerek tapasztalati vizszállitási értékeit fölhasználó módszert/, de a talaj csőhálózatok méretezésére is kitér /Pálfai,1985.b/.A műszaki irányelvek megszövegezése kisebb módosításokkal ebben a formában készült el /OVH, 1986/.

3. A KÖZVETLENÜL CSAPADÉKBÓL SZÁRMAZÓ VÍZHOZAM SZÁMÍTÁSA

3.1 EGYSZERŰ BECSLÉSES EL3ÁRÁS0K

Ezeknek az eljárásoknak az a közös jellemzője, hogy csak néhány kiragadott befolyásoló tényezőt vesznek számításba, rendszerint olyanokat, amelyeknek értékeit egyszerűen, gyorsan /közelitő módon/ meg lehet határozni. Az igy kapott eredmények természetesen csak hozzávetőleges tájékozódásra alkalmasak.

3.1.1 Tapasztalati képletek

Faragó Lipót “A belviz levezetése különös tekintettel hazai viszonyainkra" cimü munkájában /Faragó. 1889/ külföldi példákból kiindulva több egyszerű számítási módot ismertet a csapadékból való belvizmennyiség meghatározására. Ezek lényege röviden a következő: