Öntözés, lecsapolás – Nemzetközi vízügyi adatok (VÍZDOK, Budapest, 1973)

Öntözés - Bevezetés

Századunkban az öntözések területének számszerű gyarapodásán kívül nagymértékben fejlődtek a gazdasági és műszaki tervezés alapelvei és módszerei, továbbá a kivitelezési gyakorlat és a kapcsolatos tudományok. Az egy célú öntözőművek tervezése a komplex rendszereknek, majd a teljes vízgyűjtőkre vonatkozó koncepcióknak adott helyt. Máris tért hódítanak a regionális, több folyóvölgyre terjedő rendszerek tervei és nincs messze az idő, amikor a tervezést már egész országokra, esetleg több országra kiterjedően fogják megoldani. A Me- kong folyó völgyében tervezett, Laosz, Kambodzsa, Thaiföld és Vietnam területére terjedő művek rendszere kitűnő példa ez utóbbira. Az öntözésfejlesztés szociális vonatkozásainak jelentősége is sokszorosan nagyobb mint régebben.

Fejlődés a tervezésben és a kivitelben

Gazdaságos és hatékony tervek születtek mind csatornákra, mind vízi műtárgyakra, előbb kiváló mérnökök egyéni munkájának, később pedig szervezett tudományos kutatómunkának eredményeként.

Régen, amidőn még keveset tudtak a hordalékmozgás elméletéről, földcsatornákat ástak. Számos példa mutatja, hogy megnyitásuk után rövid idővel eliszaposodtak, eltömőd- tek és iszapfogó művek építését tették szükségessé. (Pl. а XIX. században Egyiptomban és Indiában létesített csatornák egy részén). A csatornák tervezése a Kennedy elmélettől (1895) a viszonylag korszerű empirikus módszerekig (Lacey, Inglis stb.) fejlődött, míg újabban a hordalékmozgató erő elmélete szolgál alapul a csatornák gazdaságosabb tervezéséhez. A csatornákat a víz elszivárgásának megakadályozására és más előnyök érdekében egyre több helyen látják el burkolattal. Ott ahol nincs bővében a termő terület és a víz is kevés, a nyűt öntözőcsatornákat csővezetékkel helyettesítik, ha az ország gazdasági helyzete erre módot nyújt.

Ugyancsak forradalmi változások történtek a gátak tervezése, valamint a kivitelezés, az építőanyagok és építésmódok tekintetében. A beton használata — különösen puzzolános anyagokkal kombináltan — jelentékeny megtakarításokkal jár. A gátak magassága figyelemreméltó és a magasságok állandóan növekednek. Míg az 1936-ban épített Hoover gát (Amerikai Egyesült Államok) 221,3 m magas, az Indiában épülő Bhakra gát magassága 225,6 m és a svájci Grande Dixence gáté 284 m. Utóbbi 1962-ben készült el. Még ennél is magasabb gátak épülnek a Szovjetunióban, éspedig az Inguri gát és a Nurek gát, melyeknek magassága rendre 301 és 310 m. Nagy az előrehaladás a vízáteresztő talajra alapozott duzzasztó és vízkivételi művek, a vízlépcsők tervezésében, ahol figyelembe veszik a talajok nem homogén voltát. Az elektromos analógia modellek és analógok szabatosabb vizsgálatokra adnak módot és a jövőre vonatkozóan nagy reményekkel kecsegtetnek.

Jelentősen fejlődött a nagy térségekre, egész vízvidékekre kiterjedő öntözőrendszerek tervezése. A rendszer-elemzés a számítógép segítségével lehetővé teszi a különböző gazdaságiműszaki tervváltozatok értékelő összehasonlítását. A különféle segédletek (analóg és digitális számítógépek, matematikai modellek stb.) alkalmazása a tervezésben és a tervek megvalósításában ma már megszokott gyakorlat, és a jövőt illetően szinte korlátlanul széles perspektívát nyújt.