Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
101 A német FIEDLER-WEIER (1971) is többször visszatér a párologtatás kér désére és alma tenyészedény kísérletei alapján megállapítja, hogy a fák vízfogyasztása - tenyészedény ben - luxuspárologtatást mutat. Elsősorban a hőmérséklet befolyásoló szerepét ítéli 6 is elsődlegesnek. Jelentős vízfogyasztás mutatkozott a vízforgalomban júliusban és augusztusban. HANSEN (1971) Dániában Golden Delicious almafák vizfelvételét mérte, s azt találta, hogy az a gyümölcsöt tartalmazó fákban nagyobb, mint - a gyümölcs eltávolítása után - a gyümölcsnélkuliekben. A sztómanyilás is nagyobb volt a gyümölcsök jelenlétekor. A vizfelvétel azonban csökkent a nitrogén és kálium csökkentésével. Már STENZ (1970) is kitér arra, hogy ha befolyásoljuk a transzspirációt, akkor javul a vízháztartás is, de a mesterséges befolyással is foglalkoznak a kutatók és több módszert is alkalmaznak ezzel kapcsolatban. így pl. DOZIER és BARDEN (1971) az Egyesült Államokban etaphonos kezelést végeztek 4000 ppm-es töménységig s megállapították, hogy a kezelés nem volt hatással az almafák leveleinek tiszta transzspirációjára. A levelek respiráciőja megnövekedett a 4000 ppm- es töménységű etaphonnal történt kezelés után, mig az alacsonyabb koncentrációk nem voltak hatással a légzésre. A fajták transzspirációs értékei között nem volt eltérés, de a Golden Delicious fajta leveleinek respirációja magasabb volt, mint a York fajta levelei mutatta érték. DAVENPORT (1972) és munkatársai az Egyesült Államokban őszibarack- fakat kezelt antitranszspiráns Mibileaf filmmel. Megállapították, hogy a vizpoten- ciál növekedése jobb vizellátottságot eredményezett. A kezelt fákon a gyümölcsök is nagyobbak lettek. Véleményük szerint az antitranszspiráns filmek kedvező tulajdonságát tovább lehetne növelni, ha a film CO2 permeabilitása nagyobb lenne. OROSZ (1971) végzett Alar kezelést az almafa (Cox narancs) transzspirá- ciójának befolyásolása céljából 1967-1968-ban. A kezelések 0-8000 ppm töménység között változtak. Az első évben növekedett a levelek száma és a fa össz levélfe- lülete. A fánkénti vízfogyasztás azonos volt a kezelt és kezeletlen fáknál, mig a levélfelület 1 m^-re eső vízfelhasználás statisztikailag szignifikáns szinten alacsonyabb volt a kezelt fáknál. A következő évben csak a 8000 ppm-es kezelés növelte a levelek számát. Ennél a levél egyenkénti nagysága és a fa összes lombfelü- lete is nagyobb volt. A fánkénti vízfogyasztás nagyobb volt a kezelt fáknál, mig a levélfelület 1 m^-re eső vízfelhasználása alacsonyabb volt.