Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

79

kusnak tekinthető a görögdinnye vízigénye szempontjából. KULIKOVA (1969) szerint a dinnyefélék vízigény szempontjából kritikus fejlődési periódusa a virágzás és a terméshozás időszaka, WITTMEYER (1972) a növényfejlődés kezdetét és a virágzástól a gytlmölcsérés kezdetéig tartó periódust, MOLNÁR (1973) a termékenyülés és termésfejlődés korai szakaszáj: jelöli kritikusnak.

A dinnyefélék öntözését úgy kell végrehajtani, hogy figyelembe vegyük azok biológiai sajátosságait, azaz gyökérzetük sekély elhelyezkedését és nagy hőigényü- ket (kis normák). Az öntözések célszerű időpontját pedig a fejlődési szakaszok, a zonális és időjárási tényezők figyelembevételével kell megállapítani (KULIKOVA, 1969, MOLNÁR, 1973).

CSELŐTEI (1965) megállapitása szerint a kobakosok biológiai igényeinek a barázdás öntözési mód kedvezőbb az esőszerü öntözésnél, kedvezőbben hat a növény fejlődésére, egészségi állapotára és termőképességére. Az esőztető öntözésnél nagymértékben emelkedik a beteg termések aránya, romlik a talaj levegőzött- sége, a lombra jutó viz pedig káros a növényre. Külföldön is zömmel a felületi öntözést alkalmazzák (KULIKOVA, 1969, MATEV-DIMITROV, 1972). GOLDBERG- SHMUELI (1969) három öntözési módot összehasonlítva (csepegtető, esőszerü, barázdás) Izraelben sivatagi körülmények között a csepegtető öntözéssel ért el legmagasabb termésátlagokat.

MOLNÁR (1973) megfigyelései szerint az öntözés egyes fajtáknál (pl. Muskotály) elsősorban a korai virágok kötődését segíti, ez viszont a korábbi terméséréssel jár együtt. Hasonló megállapítást tett KULIKOVA (1969) is, aki szerint a nem megfelelő nedvességellátás a korai, legértékesebb kötések elrugásához vezethet, ami csökkentőleg hat az összes, de különösen a korai termésmennyiségre. Ugyanakkor BIBLE és munkatársai (1968) párásító öntözéssel (6-9 mm/nap) - mely a növények és környezetük hőmérsékletének csökkenéséhez vezetett - bár az össztermés növekedését érték el, de a "Howell Spartan" sárgadinnye-fajta korai termése 84 %-kal csökkent a kontrolihoz képest.

Az öntözés hatása az összes termésre, áruminőségü termésre, az átlag- súlyra és a termésszerkezetre SEVCSENKO és BELJAKOV (1971) táblázatában látható (8. táblázat).

A termés béltartalmában (szárazanyag-tartalom, cukor- és savtartalom) nem találtak lényeges eltéréseket az öntözött és száraz viszonyok között termesz-