Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

58

már megkezdődik az első termések érése, lényegesen megnő a növény föld feletti része, emelkedik a hőmérséklet, és alacsony a relativ páratartalom. Ilyenkor az átlagos napi vizfogyasztás 39-49 m3/ha, igen magas, bár alacsonyabb, mint a megelőző időszakban. A tömeges termésérés idején a vizfogyasztás lecsökken 26-28 m3/ha-ra. MIHOV (1973) Bulgáriában az intenziv növekedés időszakában 70-75 m3/ha-nak találta a napi vízszükségletet, KOZIN-CSUPRIN (1970) 65-70 m3/ha-nak. A paradicsom tenyészidő alatti vízfogyasztásának havi megoszlását %-ban adja meg DEGAN (1969) a Pó síkságra vonatkoztatva: április 0,2 %, május 2,3 %, junius 23,6 %, julius 51,5 %, augusztus 20,2 %, szeptember 2,2 %. A transzspiráciö intenzitása egyéb tényezők mellett fajtánként is eltérő lehet (KRUZSILIN, 1972), és amint azt ABDELHAFEEZ és munkatársai (1971) megállapították, a levegő és a talaj hőmérsékletének növekedésével a paradicsom vízfelhasználása nőtt.

A vízigény szempontjából kritikus időszak paradicsomnál a tömeges virágzés, tömeges kötődés idejére esik (KOZIN-CSUPRIN, 1970, KRUZSILIN, 1972, WITTMEYER, 1972, SZIMONOV, 1973). Ha a terméskötés időszakában nincs elegendő nedvesség a talajban, a már kötődött termések egy részét elrúgja a növény (MIHOV, 1973). SEVCSENKO (1973) és CSORNOVOL (1971) szerint a paradicsom legnagyobb vízfelhasználása az intenziv termésképzés idejére esik, CERVATO- MONTALI (1972) szerint pedig a gyümölcsök növekedésének időszakával esik egybe. KULIKOVA (1969) még a termésérés időszakát is kritikusnak tartja.

A növény által időszakonként felhasznált viz mennyisége eligazítást ad a vizpótlő öntözés idejéhez, öntözési és idénynormájához. Ehhez azonban még egyéb tényezőket, elsősorban a csapadék mennyiségét, megoszlását, a talaj viztartóké- pességét, a különböző talajszintek szerepét a növény vízellátásában stb. is mérlegelni kell (CSELOTEI, 1974). KRUZSILIN (1972) megfogalmazása szerint az öntözési rend megállapításánál figyelembe kell venni a paradicsom biológiai sajátosságait, a talaj és klimatikus viszonyokat.

BERÉNYI (1971) igen lényegesnek tartja a talajnedvesség megóvását, szerinte a helyes talajnedvesség-gazdálkodás egyben a legolcsóbb és legszakszerübb vízellátást jelenti. Meg kell jegyezni, hogy ez a megállapítása jő vizgazdálkodásu dunai öntéstalajra vonatkozik.

A továbbiakban külön kell tárgyalni az állandó helyre vetéses és a palántáról történő termesztésnél alkalmazandó öntözési rendet. A helybevetéses tér-