Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
22 О С° alatt. Ilyen módszerrel a paradicsomot -4 C° fagytól is megvédték (KULIKOVA 1969). Előzőnél megbizhatóbb és gyakoribb a fagyveszély idején való kisintenzi- tásu esőszerU öntözés. Ez esetben az öntözés 2-3 percnél tovább nem is szünetelhet, különben a hőmérséklet gyorsan csökken (KOZIN és munkatársai 1970, BOHN 1974). A kis intenzitás és a lehető legkisebb öntözési norma, a terület teljes lefedése, szintén különleges igényeket támaszt az öntözőberendezéssel szemben. A technikai végrehajtás lehetőségei közül a szokásos esőszerU berendezéseket (BOHN 1974), a "boma" öntözőberendezést (ZERBINATI 1973), a ködösitő, vagy ködszerü öntözést (BARBIERI 1974) és az automatizált impulzusos öntözési rendszert (KULIKOVA 1969) említhetjük. A fagyvédő hatás mértékéről KULIKOVA (1969) a következőket közli: őszi fagyok esetén öntözetlen viszonyok között a tojásgyümölcs leveleinek 98 %-a, a paprikáénak 74 %-a károsodott. A fagyvédő öntözés a kárt 36, illetve 17 %-ra csökkentette. A paradicsomot -2-3 C° talajmenti fagy 35-52 %-ban károsította, de 100 mm-es öntözés teljesen megvédte. Vizpótló öntözés A tenyészidő alatt végrehajtott öntözések legnagyobb része e csoportba tartozik, döntő céljuk a növények által felvett és az elpárolgott viz pótlása a talajban. A továbbiakban (az öntözés időpontjának, öntözővíz mennyiségének meghatározása, stb.) főként ezzel az öntözési céllal foglalkozunk, igy ott térünk ki részletesebb ismertetésére. 2.13. Öntözési módok a zöldségtermesztésben A zöldségtermesztésben az elmúlt évtizedek folyamán jelentős változások mentek végbe az alkalmazott öntözési módok, és öntözési technika területén. A 60- as években az öntözést a gyors mennyiségi növekedés jellemezte, amellyel egyidejűleg visszaszorult a felületi öntözés és néhány esztendő alatt uralkodóvá vált az esőszerU öntözés. Az öntözőberendezések közül a hordozható és a félstabil tipusok terjedtek el, amelyek elvileg lehetővé teszik valamennyi öntözési cél kielégítését, gyakorlatilag azonban ritkán alkalmazták kis vizadagok kiadására (CSELOTEI 1971, 1974).
