Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
138 Szilva éghajlati igénye az egyes fajtacsoportok szerint változó, nagy alkalmaz- kodóképességü. Forró, száraz levegőjű fekvésben, száraz talajon gyümölcse apró marad és jórészben még az érés előtt lehull. Különösen a Besztercei szilva igényli a nyirkosabb talajt és a levegő magasabb relativ páratartalmát (CSIDER, 1967). MAKSZIMENKO (1971) Moldáviában a szilvafajták télállóságát vizsgálva azt bizonyos összefüggésbe hozta a vízforgalommal. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a fagyálló fajtákban a redukáló cukrok és különösen a szaccharoz felhalmozódása a jellemző. A nem fagyálló fajtákban több a monosaccharidek mennyisége. A tél leghidegebb szakában a redukáló cukrok és saccharoz aránya, valamint a keményítő hidrolízisének foka a fagyállóság diagnosztikai bélyege. A szénhidrátforgalom irányát bizonyos mértékben a fák vízforgalma szabja meg, s ennek hatása télen a hajtások víztartalmának csökkenésében nyilvánul meg. Egyenes összefüggés mutatkozik a tartósan kötött és a szabad viz aránya, valamint a vizsgált fajták fagyállósága között. MIDDLETON és PROEBSTING (1971) az esőszerü öntözés hütő hatását vizsgálták az USA Washington államában "Early Italia" szilvafajtánál. Amikor a gyümölcs hőmérséklete 30 C°-os, vagy afeletti volt, akkor kezdték a védekezést. Azt a következtetést vonták le, hogy a hatás elsősorban a levegő lehűlésén keresztül hat, és nem közvetlenül a párologtatást módosítja. A gyümölcs érésére gyakorolt hatás kismértékű volt. A levélsodrődást csökkentette az esőszerü öntözés. Cseresznye, meggy A két növény öntözésével kapcsolatos kérdések közel azonosak és az öntözésnek a termés méretére, illetve repedésére való hajlamosságát vizsgálják. A cseresznye környezeti igényére jellemző, hogy szereti a sok napfényt, meleget, inkább kissé száraz, mint párás levegőt. A meggy igénytelenebb a cseresznyénél. Kitünően birja a száraz, meleg . '■ éghajlatot (CSIDER, 1967). Az öntözési időponttal kapcsolatban Californiában WERENFELS és munkatársai (1967) hároméves megfigyelés, illetve kísérlet alapján megállapítják, hogy a szüret előtti, azaz májusi öntözés hatására a cseresznyénél a gyümölcs nagysá-
