Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
117 A gyümölcstermő növények eltérő morfológiai alakulása, illetve vízigénye egyrészt a zöldségnövényekhez (pl. a szamóca) hasonlítható, másrészt pedig mint fásszáru évelő növények bizonyos vonatkozásban a szőlővel mutatnak hasonlóságot. Ezért az ismétlések elkerülése végett az öntözés rendjének, időpontjának stb. megítélésénél hivatkozunk mind a zöldség, mind pedig a szőlő öntözési rendjét tárgyaló fejezetekre is, s ebben a részben csak kimondottan a gyümölcstermő növények biológiai igénye, illetve eltérő morfológiája következtében felvetődött különbségekre hívjuk fel a figyelmet. A növényfiziológiai mutatókat, s ezek közül a gyümölcstermő növényeknél a növény sejtnedv koncentrációjának változását KUSNIRENKO (1966) almával végzett folyamatos kísérlete alapján jónak tartja az öntözés rendjének kialakításához, az öntözési időpont megállapításához. Közel azonos BESZPECSAL’NAJA (1967) megállapítása kajszival kapcsolatban. Hasonló eredményt kapott CSAKY (1971) őszibarackosban végzett kísérletében, melynek adatait a 26.ábrán mutatjuk be. Azt találta, hogy a talajnedvesség-tartalom változás, valamint az őszibarackfa levelének sejtnedv-koncentráció változása hasonló tendenciát mutat öntözött, illetve öntözet- len körülmények között. DOCSEV (1972) adatai megerősítik a közölt összefüggést. Fás növényeknél esetenként különböző morfológiai elváltozások is lehetnek a vizhíány jelzői, de ha ezek az elváltozások már előrehaladottabb stádiumban vannak (igy pl. a levelek hervadnak) gyakran már megfordíthatatlan a folyamat, tehát az öntözés is megkésett. GAUTIER (1972) körtefával kapcsolatban írja le, hogy ha a talaj gyorsan kiszárad, a körtefák levelei meleg, napsütéses nyári napon átmenetileg lankadhatnak. A növények fejlődési szakaszai szerinti öntözési időpont megítélése éppen a morfológiai változás miatt az egyes gyümölcsfajok lcözött igen nagy eltéréseket mutathat, mindamellett, hogy bármely fenofázis az eltérő időjárási helyzetek miatt is bármikor kritikus lehet (Csider, 1968). Gyümölcstermő növények esetén az öntözési időpont megállapításához jelenleg a legelterjedtebb módszer a talaj nedvességtartalom változása alapján történő öntözés. A szakírók a fajok, és ezenbelül a termesztett fajták között is különbséget tesznek a növény talajnedvesség-tartalom iránti igényében, de rendszerint a magasabb értéket tartják kedvező hatásúnak a növény növekedésére és fejlődésére.
