Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
1. BEVEZETÉS
1. BEVEZETES A témadokumentáció célja, hogy a kertészeti öntözés külföldi és magyar szakirodaimának áttekintésével segitsen kialakítani e területen az alkalmazás és a fejlesztés helyes szemléletét és gyakorlatát elsősorban a termelésben dolgozó szakemberek számára. A kertészeti termelés fejlesztésében, intenzitásának növelésében kimagasló szerepe van az öntözésnek. Üzemi zöldségtermő területünknek ma mintegy harmadát öntözzük és ez adja az összes zöldségtermelés értékének jóval több mint felét. A kialakulóban lévő zöldségtermelési technológiák igényeit figyelembe véve távlatban zöldségterületünk mintegy 50-60 %-a öntözötté válik. A gyümölcstermelésben üzemi körülmények között a szamóca egészében öntözött növény, mig más gyümölcsfajoknál a legintenzivehb termelésnek feltétele az öntözés. A szőlőtermesztésben egyes termőhelyeken és termelési céloknál hasonló a helyzet. A kertészeti öntözésről csak kevés összefoglaló magyar munka jelent meg. (CSELOTEI /1964/ Zöldségnövények öntözése, /1968/ Öntözés kézikönyve). E könyvekhez az 1963-ban megjelent Zöldségnövények és gyümölcsösök öntözése c. témadokumentáció is felhasználásra került (CSAKY - LÁNG és munkatársai 1963). Az azóta eltelt időszakban egyrészt a kertészeti növények technológiája sokat fejlődött, másrészt az öntözés feltételeiben és lehetőségeiben jelentős változások történtek. Ezt mutatja az a nagyszámú külföldi és részben hazai irodalom, amely az öntözésre - ezen belül a kertészeti öntözésre - vonatkozóan főként az utóbbi 6-8 esztendőben megjelent. Szükségesnek látszott ezért a felhalmozódott irodalom rendezése, válogatása és összefoglalása a hazai igények szerint. A munka arányait a rendelkezésre álló irodalmi anyagon kivül döntően meghatározta az, hogy elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztés ben dolgozó szakemberek igényeltek most ilyen témában irodalmi áttekintést. Ezért az öntözés tekin-
