Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
99 CSIDER (1967) felhívja a figyelmet, hogy a növény vízforgalmát nem egyszerű fizikai jelenségnek, hanem a növény biológiájára, életfolyamatai ütemére befolyást gyakorló időjárási elemek függvényének tekintsük. A 20. ábrán bemutatott vízfogyasztási görbe ezt támasztja alá és a következtetése az, hogy az alma legnagyobb vízfogyasztási időszaka junius közepétől augusztus közepére esik, és lényeges szerepe van a fogyasztás alakulásában a levélfelület alakulásának, illetve a napi középhőmérsékletnek. A transzspiráció befolyásolásával kapcsolatban GERGELY (1973) megállapítja, hogy a frissítő öntözés kedvezően mérsékelte a napi túlzott felmelegedést, mely önmagában is, de a levél időszakos vízhiányának megszüntetésével fokozottan jó hatással volt a növény transzspirációjára, tehát élettevékenységére. A vlzfelvé- tel mérésének módszerével foglalkozva (GERGELY, 1974) megállapítja, hogy a te- nyészedényes módszer azért jó, mert azzal pontosan követni lehet a vizfelvétel, illetve a meteorológiai elemek és a fejlődési fázisok kapcsolatát meghatározott periódusonként. Ha a felületi öntözés és az aktuális evapotranszspiráció kapcsolatát vizsgálják, a liziméter tipusu edényeket ajánlja. Abban az esetben, ha a gyümölcsfa és a meteorológiai, hidrológiai kapcsolatot nézi a napi vagy óránkénti transzspirációs értékekkel egybevetve, takart felszinü edényeket javasol felhasználni, A külföldi irodalomban is gyakran találkozunk a növény transzspiráciőjá- nak kérdésével, sőt egyre újabb és újabb módszerek is szerepelnek mérésével kapcsolatban. így pl. STENZ (1967) német viszonyok között az alma transzspirá- ciójának vizsgálatára különleges készüléket használt, amelynek a lényege az, hogy a tenyészedény víztartályban lebeg. Merülési mélysége a transzspiráció okozta sulyveszteség során csökken, s az eltolódást regisztráló műszer adatai alapján kiszámítható a vízveszteség. A vízveszteség maximuma julius-augusztusban mutatkozott, menete nem volt egyenletes. Szignifikánsan összefüggött a meteorológiai tényezők elsősorban a léghőmérséklet alakulásával. Azt állapította meg, hogy a növény szövetképzése nem arányos a transzspirációval, hanem annak mérsékelt módja esetén a legnagyobb. Ezért tartja jónak 6 is a frissítő öntözést, mint rendszabályozó tényezőt. Ugyancsak az idézett szerző szerint (STENZ, 1970) a transzspiráció és az evaporáció összehasonlításával jellemezhető a növény teljesítménye, mely mind a vegetativ növekedés és törzsvastagodás szempontjából is pozitív.
