Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
97 mélységben fellépő 1 bar-nál alacsonyabb talajnedvesség csökkentette a saláta termésmennyiségét, a fejek súlyát és a fejek minőségét. Mégis a legnagyobb termés- csökkenést a fejképződés idején fellépő nagy légköri és talajnedvességhiány idézett elő. Az alacsony talajnedvesség következtében az égett levélszélü és repedt fejek száma fokozódott, mig az iz és illatanyagok csökkentek. JAGODA (1973) az öntözés és iszapos ipari hulladékanyagok hozzáadásának hatását vizsgálta Skiemiewice-ben a könnyű talajok termékenységére és a saláta, paradicsom és zeller termésmennyiségére. A kapott eredményekből a következőket állapította meg. Könnyű talajon mind az öntözés, mind az iszap bejuttatása talajba kedvezően hat a termésképzésre a vizsgált növényeknél. Csak az öntözés, vagy csak az iszapos kezelés kevésbé volt hatásos, mint amikor mindkét agrotechnikai eljárást egyszerre alkalmazták. Az iszapos ipari hulladékok bevitele a könnyű talajba javította annak viz- tartőképességét, fizikai és kémiai tulajdonságait. Saláta szennyeződését vizsgálták NICHOLS és munkatársai (1971) trágyalével történő öntözés esetén. Arra a következtetésre jutottak, hogy ahol szennyvizet használnak fel saláta öntözésre, a fekál baktériumai nem valószínű, hogy elpusztulnak az öntözés és a szedés közötti időszakban, hacsak egy természetes csapadék le nem mossa azokat. így elsősorban egészségügyi szempontból nem javasolják ezt az eljárást. Csemegekukorica ANDREW és WEIS (1974) Wisconsin állam száraz homoktalaján 9 éven át folytatott kísérleteket. Megfigyeléseik szerint a nővirágzást megelőző két héttől a betakarításig és a nővirágzástól a betakarításig terjedő időszak vízellátása mutatott szignifikáns összefüggést a termésmennyiséggel. Az öntözés pozitív hatása leg- kifejezettebben száraz meleg időszakok alatt mutatkozott, legkevésbé pedig hűvös idő esetén. WITTMEYER (1972) a csemegekukorica kritikus nedvességi periódusának a bajuszképződés és cimerhányás, valamint a csövek fejlődésének időszakát tartja.
