Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
94 VARGA (1974) szoros, pozitív lineáris kapcsolatot talált a bab vizfelvétele és a napi középhőmérséklet között. Az összefüggés szorossága a termesztési időszaktól, annak körülményeitől és döntően a növény korától függött. Legszorosabb összefüggés azokban az időszakokban volt, amikor a hőmérséklet a bab hőigényét leginkább kielégítette, valamint a virágzást közvetlenül megelőző és követő napokban. Számos szerző vizsgálta a különböző vízellátás hatását a bab egyes fejlődési fázisaiban növekedésére, fejlődésére és termésalakulására. Ezek közül néhányat ismertetünk. DUBETZ és MAHALLE (1969) a következő kezeléseket alkalmazta: 1. az egész termesztési időszak alatt magas szinten tartották a talaj nedvességtartalmát, 2. a növényeket a keléstől a virágzás elejéig 8 bar-os talajnedvesség-hatásnak tették ki (alacsony nedvességtartalom), 3. a növényeket a virágzás időszaka alatt tették ki a 8 bar talajnedvességhatásnak, 4. a növényeket a virágzás után tették ki a 8 bar talajnedvesség-hatásnak. Megállapították, hogy az első kezelés növényei az első hét szedésnél szignifikánsan magasabb termést adtak, mint a többi. A második és harmadik kezelés növényei ugyancsak szignifikánsan kevesebb termést adtak, mint a negyedik kezelésé. A 2., 3. és 4. kezelés termésmennyiségében 53,71 és 35 %-os veszteség lépett fel az elsőhöz viszonyítva. A legkárosabbnak tehát az bizonyult, ha a növényeket a virágzáskor érte a szárazság. A második és harmadik kezelés növényei vegetativ növekedésükben is lemaradtak a másik kettőhöz viszonyítva. MAURER és munkatársai (1969) öt különböző vízellátás hatását vizsgálták a zöldbab növekedésére és a hüvelyképződésre: A. kezelés "bőséges", a felvehető víztartalom 88 %-ánál állítják vissza a talaj víztartalmát a szántóföldi vizkapacitásig. B. kezelés "alacsony", a felvehető víztartalom 32 %-ánál állítják vissza a talaj víztartalmát a szántóföldi VK-ra. C. kezelés "közepes", a felvehető víztartalom 60 %-ánál állítják vissza a talaj víztartalmát a szántóföldi VK-ra.
