Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
91 2.26. Hüvelyesek Zöldborsó Termőhelyi feltételei, ökológiai igényei és részben az előzőekből következtetve termesztése alapján a borsót olyan növénynek tartották, amely nem igényel kiegészítő vízellátást, öntözést. Ele a gépesített nagyüzemi termelés kialakulása magával vonta a termelés minden elemének újraértékelését (CSELOTEI, 1975). A konzervipar növekvő igényeinek kielégítését csak a termésátlagok növelésével és a minőség javításával lehet biztosítani, melyeknek alapja a növények racionális viz- és tápanyagellátása (MATEV-DIMITROV, 1973, BALASOV és munkatársai, 1973). Számos kutató tanulmányozta az öntözés hatását a borsó különböző fejlődési stádiumában. A kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy a zöldborsó eltérő módon reagál a nedvességre életének egyes szakaszaiban. SALTER (1962, 1963) a Wellesbume-i Kísérleti Állomáson végzett kisér- letsorozatában - melyben a növényeket mozgatható tetőszerkezettel védte meg a csapadéktól - száraz és nedves talaj hatását vizsgálta különböző fejlődési állapotban lévő borsónál. Kísérleteiben a virágzás előtt alkalmazott öntözés fokozta a növény lombsulyát, de nem növelte a borsótermést. FRÖHLICH és HENKEL (1961) eredményei Grossbeerenben szintén azt mutatták, hogy a növekedés korai szakaszában történő bőséges vízellátás fokozta a lombozatot, de ezek a növények nem produkálták a legmagasabb htlvelytermést. Hasonló a helyzet az állandóan magas nedvességszint biztosítása esetén is. Ilyenkor a növények luxus módon nőnek, sok nóduszt, hosszabb szárat és nagyobb lombsulyt érnek el, szinte a betakarításig folytatják növekedésüket és virágzásukat. Az áruképes termés nem jelzi ezeknek a növényeknek a" termőkapacitását (MAURER és munkatársai, 1968, GAUTAM, LENKA, 1968, PUMPHREY-SCHWANKE, 1974). A virágzás kezdetén alkalmazott öntözés Salter kísérleteiben nagymértékben fokozta a hüvely és szemtermést (Salter 1962, 1963). Hasonló megállapítást tett BE HL (1968), MAURER és munkatársai (1968), PUMPHREY-SCHWANKE (1974), BALASOV és munkatársai (1973) is. Az öntözés kedvező hatása azonban SALTER (1967) szerint csak akkor érvényesül, ha egyéb tényezőket - mint pl. az időjárási körülmények és a talajban
