Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
4. Gombák - 4.4. Gombák szaporodása vízben - 4.5. Gombák szaporodás-becslése az ergoszterin alapján
4. GOMBÁK 51 4.4. Gombák szaporodása vízben A gombák a vízelosztó rendszerben- az üledékekben,- az ágvezetékekben, és különösen- a házi csővezetékekben szaporodnak el. A fonalas gombák (Penicillium spp.) és az élesztőgombák (Cryptococcus albidus és Sporobolomyces salmonicolor) a csővezetékek belső felületén találhatók 10~2-104 cfu/cm2 gyakorisággal. Az íz- és szagproblémák akkor jelentkeznek, amikor a mikrogombák koncentrációja nagyobb 100 cfu/100 mL -nél (Kelley et al. 2003). A gombák is hozzájárulnak a biofilm képződéshez. 4.5. Gombák szaporodás-becslése az ergoszterin alapján Az ergoszterin sejtfal lipid, amely a legtöbb gombában jelen van, más mikroorganizmusokból azonban nem mutatható ki. A 6. táblázat az F. graminearumból származó ergoszterin tömegét(pg) és a szaporodó mennyiség vizuális becslését érzékelteti. 6. táblázat. Az ergoszterin szaporodás vizuális becslése és az F. graminearumból származó ergoszterin tömeg (pg), lombikbeli csapvízben 14 nap után Vizuális szaporodás mértéke* Ergoszterin tömege, _____________Eg_ + 0,06 ++ 0,36 ++ 0,36 ++ 0,42 +++ 1,84 * +=legkisebb; ++=közepes; +++=legnagyobb Wainwright et al. (1992) kimutatták, hogy a mikroorganizmusok (az algákat is beleértve), kis koncentrációjú vagy tápanyagmentes közegben is képesek létezni, az atmoszférabeli tápanyagot hasznosítva (oligotróf szaporodás). Oligotrófia az a szaporodási stratégia, amely tápanyag-szegény környezetben játszódik le. Ez esetben az organizmusok látszólag tápanyagmentes vízben és felszínen (palackos ásványvíz, fém, üveg) szaporodnak. Az oligotróf szervezetek tápanyagként szén-dioxidot, szén-mono- xidot, szénhidrogéneket, acetont, nitrogént, ammóniát, dinitrogén-oxidot, nitrogén-di- oxidot, természetes gázt és más organizmusokból származó gáz-excretumokat haszno
