Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
25. Az ivóvíz ólomtartalmának eredete - 25.3. Ólom- és réz-szabályozás az ivóvízben
25. AZ IVÓVÍZ ÓLOMTARTALMÁNAK EREDETE 293 A nátrium-szilikát, mint inhibitor, alkalmazásakor a fő szempont a Si02:Na20 arány maximálása. A nátrium-szilikát dózis, ólom és réz szabályozásához talán 18- 30 mg/L koncentráció lehet, ami a szakirodalmi koncentrációknál nagyobb érték. A cink-ortofoszfátot rendszerint a cink-szulfát vagy a cink-klorid és foszforsav vagy savas nátrium- vagy kálium-dihidrogén-foszfát-só (NaH2P04 vagy KH2P04) keverékeként alkalmazzák. Az egyszerű ortofoszfát sók a következők lehetnek (példák):- h3po4,- NaH2P04 (vagy K,),- Na2HP04 (vagy K2),- Na3P04 (vagy K3) Ólom szabályozás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a só nátrium vagy kálium alapú. A vegyszerek keveréke is alkalmazható. Az összetett foszfátok sokfélék, például:- ortofoszfát só, plusz Na-vagy K pirofoszfát (P2074-),- ortofoszfát só, plusz Na vagy K tripolifoszfát (P3O105-),- ortofoszfát só(k), plusz a lineáris polifoszfátok keveréke. Az összetett foszfátok életképes kezelési alternatívák, különösen az ólomra nézve. 25.3.12, Egyéb hatások Az optimális szabályozási módszert számos tényező befolyásolja:- a nyers víz minőségi jellemzői,- másodlagos hatások- egyéb ivóvíz paraméterek,- a szennyvíztisztítás hatékonysága,- az elvezetésre kerülő vizek- egyéb anyagok korrózió szabályozása (például azbesztcement, vas, cementhabarcs bevonatú csövek). Az optimális szabályozási stratégia megválasztásakor a nehézség az, hogy az ólom és a réz kezelésekkel kapcsolatos viselkedése eltérő. Továbbá, a friss réz és sárgaréz csöveken és szerelvényeken bevonatok, korróziós termékek képződnek, amelyek hatása évekre szól. Ezért az ólom, réz, sárgaréz reakcióját a kezelésekre figyelembe kell venni. (207. ábra, USEPA 1993). Az ábrán az A pont kiindulási pontot képvisel az ólom oldhatósági diagramon, olyan rendszerben, amelyben pH=8,8 értéken történő szabályozás van folyamatban. Ezen a ponton az ólom-kioldódás kevert felszíni bevonatképződéssel szabályozott, ólom-karbonátot is beleértve. Ha a szabályozási stratégiát változtatjuk, 1 mg/L P04 ortofoszfát adagolásával, pH=7,5 értéken, hogy a fertőtlenítés hatékonyabb legyen és a trihalogénmetán képződés mértéke csökkenjen, mivel a lúgos ólom-karbonát film reverzibilis és mert az ólom- ortofoszfát film képződés sebessége az idős csőfelületen feltehetően lelassul, akkor a meglévő lúgos ólom-karbonát oldódási sebessége, a rendszer stabilitása követheti a
