Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
21. A víztározó-elhelyezés és az üzemeltetés hatása a vízelosztó rendszer vízminőségére - 21.2. Maradék klór a vízelosztó rendszerben
258 21. A VÍZTÁROZÓ-ELHELYEZÉS ÉS AZ ÜZEMELTETÉS HATÁSA...- igazolták, hogy a klórfogyás sebessége lényegesen különböző értéket vesz fel a tározókban ill. a csővezetékekben,- rámutattak a tározóbeli iszapnak a víz kora mellett jelentkező hatására,- arra utalnak, hogy a „k” értéke csak a hidraulikai és vízminőségi szempontból egyaránt stabilizálódott rendszerekben tekinthető állandónak,- nyomatékosan felhívták a figyelmet a hidraulikai, energetikai optimalizálás mellett a vízminőség megőrzésének igényéből adódó korlátok figyelembevételének fontosságára. A kutatás-fejlesztési igények: 1. A már meglévő vízelosztó rendszerek mindegyikében részletes vizsgálatok (hidraulikai és vízminőségi ellenőrzések), ezek alapján az üzemelés-optimalizálások, a gazdasági és közegészségügyi vonatkozások felülvizsgálata elengedhetetlen. Annál is inkább, hiszen a régebbi vízelosztó rendszereket elsősorban hidraulikai, tehát komplex tervezés igénye nélkül tervezték. így valószínűsíthető, hogy jelentős részük üzeme legfeljebb csak nagy közelítéssel tekinthető optimálisnak. Ezzel a bizonytalan megítéléssel azonban az egészségügyi kockázat szintje nem tartható okszerűen kézben. 2. A rendszerek egyidejű hidraulikai-vízminőségi ellenőrzéséhez, ill. tervezéséhez megfelelő szintű komputeranalízis szükséges. 3. A hidraulikai paraméterekhez csatlakozva, a vízminőség meghatározásához megfelelő, finomított vagy új kémiai, biológiai, bakteriológiai vizsgálatokra, mérési módszerek bevezetésére, ésszerű elterjesztésére van szükség. Ezen belül fokozott igényként jelentkezik a kvantitatív leíráshoz szükséges tényezők komplex, hidraulikai, kémiai, biológiai, üzemeltetési szempontból egyaránt ismert feltételek közötti meghatározásához szükséges elméleti és kísérleti fejlesztés is.
