Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
21. A víztározó-elhelyezés és az üzemeltetés hatása a vízelosztó rendszer vízminőségére - 21.2. Maradék klór a vízelosztó rendszerben
21. A VÍZTÁROZÓ-ELHELYEZÉS ÉS AZ ÜZEMELTETÉS HATÁSA... 255 meltetésekor 1, ill. 3 m vízszintváltozás esetében a 182 c-d. ábra (Grayman et al. 1991) szemlélteti. Akárcsak a víz korának eloszlásának, úgy a minimális maradék klór százalékos eloszlásának is nagyon jelentős a vízminőségre gyakorolt hatása. Ahogy a tározóban a vízszint elkezd csökkenni, a korosabb víz szétterülése a hálózatban bizonyos szintváltozásig fokozódik, és ennek megfelelően a maradék klór csökken. a) lm vízszínváltozás b) 2m vízszínváttozás 181. ábra. Maximális vízkor kontúrok és zónák. A víztorony a település-központhoz van közel (777. ábra) Két víztorony (a Prospect és az északi) együttes üzemeltetésekor a minimális maradék klór százalékos eloszlása a 183 a-b. ábrán (Grayman et al. 1991) követhető. Mindkét torony fél térfogatnyi vizet tároz, így a rendszer összes tározott vízmennyisége változatlan marad. Ilyen tározási feltételek esetében a 3 m-nyi vízszintsüllyedés a tározóban a teljes elosztórendszerben kis, minimális maradék klórt eredményez. Az alacsonyabb maradék klór zóna a két tározó együttes üzemeltetésekor nagyobb, mintha csak az egyik tározó üzemelne (a 182 a-c. és a 183. a-b. ábra hasonlítandó össze). Csak a Prospect tározó üzemel (184 a-b. ábra, Grayman et al. 1991). A 0,30 m vízszintváltozáskor a tározóban klór újraadagolás nincs. Ezen feltétel esetében a hálózati maradék klór eloszlást kiindulási állapotnak tekintve, 6 h időtartamú, az el-
