Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 225 36. táblázat. A sók elfogadható maximális koncentrációi ivóvízben Só Só koncentráció, mg/L Kation koncentráció, mg/L NaCl 465 185 MgCl2 47 12 CaCl2 350 105 NaHCOj 630 175 Mg(HC03), I 58 10 Mg(HC03)2 II 740 120 Ca(HC03)2 610 150 Na^SC^MgS04 840 170 CaS04 1020 300 20.2.1.2. Szerves anyagok Az ivóvízben észlelt organoleptikus vegyületek íz- és szagokozó, sok esetben kis koncentrációjú illékony, természetes vagy antropogén eredetű vegyületek (Öllős 2006). A természetes vizekben nagyon sokfajta szerves vegyület létezik, amelyek hat fő csoportba sorolhatók:- huminanyagok,- hidrofil savak,- karbonsavak,- peptidek és aminosavak,- szénhidrátok és- szénhidrogének (Thurmann 1985). A vízben az oldott szerves vegyületek zömét (40-70 %) a huminanyagok és a hidrofil savak alkotják (158. ábra, Christman et al. 1983). A vegyületek 1Q -30°/.-a GC-MS-el azonosított (ng/L-jug/L) Biológiai eredet Antropogén eredet 70-90*/. fulvinsavak, szénhidrátok, peptidek stb A tisztítás közbeni I transzformáció | Iz és szag Asszimilálható {melléktermékek) szerves^ szén (Bakteriális szaporodás) 158. ábra. Szerves vegyületek a vízben
