Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 223 vegyületet produkál, mint kloroformot. A klóraminos oxidáció ugyan segítheti megoldani a THM problémát, de nem oldja meg a TOX problémát, mert a klóraminok 8- 49 %-kal több nem tisztítható TOX vegyületet hoznak létre, mint a klór. 35. táblázat. A klórozott és nem klórozott molekulák detektálási szag küszöb értékeinek összehasonlítása Vegyület Küszöb érték, mg/L Fenol 1,0-5,9 4-klórfenol 0,0005-1,2 2,4-diklórfenol 0,002-0,21 Anizol 0,05 2,3,6-triklóranizol 3710"10 2,4,6-triklóranizol 3710"s Ha a természetes víz nyomokban bromidot és jodidot tartalmaz, 0,1 mg/L koncentráció körül, klóros fertőtlenítéskor a bromid- és a jodid-ionok oxidálódnak bróm- és jód-ionokká, amelyek a szerves mátrixszal reakcióba lépnek, miáltal brómozott és jódozott THM vegyületek képződnek. A feltételezések szerint ezek a vegyületek nagyon intenzív gyógyszer ízt és szagot idéznek elő. a 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben A víztisztító telepet elhagyó, a vízelosztó rendszerbe belépő vízre a minőségi változás állapota jellemző. Ez érthető, hiszen a szabvány alapján ivóvíznek tekintett és minősített ivóvízben még sokféle, végtelen kis mennyiségű szennyezőanyag létezik. Ezek egy része, például a természetes szerves anyagok (NŐM), az élő mikroorganizmusok számára tápanyagok. A vízben, a fertőtlenítés dacára, sokfajta élő szervezet is található. Ilyen feltételek mellett az ivóvíz biológiai stabilitása rendszerint nem biztosított. Amint a tisztított víz a vízelosztó rendszerbe kerül, a maradék klór fogyása is megkezdődik. A klór fogyásakor a víz íze is változik, végül annak elfogyása szagképződésre vezet. A vízminőség megőrzése az üzemeltető számára az egyik legkomplexebb feladat, hiszen a vízelosztó rendszer óriási reaktor, amelyben egyidejűleg rengeteg kémiai, fizikai és biokémiai folyamat játszódik le. A kérdés csak az, hogy ezek a változások a fogyasztókat miként befolyásolják. A vízminőség változását a korrózió, a biofilm képződés, a tározás, a tartózkodási idő, az üzemeltetés mikéntje, a csőanyag áteresztőképessége, a csőanyagok minősége és anyaga stb. egyaránt befolyásolja. A víz ízét és szagát a következő tényezők befolyásolják (Burlingame et al. 1995):- biológiai aktivitás (például biofilm képződés, újraszaporodás, anaerob viszonyok);- maradék fertőtlenítőszerek és melléktermékeik jelenléte;
