Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

2. Biofilm - 2.1. A biofilm kialakulása

2. BIOFILM

Amint a következők bizonyítják, a csővezetékek belső felületén képződő biofilm szerepe alapvető jelentőségű a vízelosztó rendszerbeli vízminőség romlás befolyásolására.

2.1. A biofilm kialakulása

A biofilm fogalom kifejezi, hogy a mikrobiológiai sejtek rögzülnek a csővezeték belső felületén, vagy valamilyen szuszpendált állapotú részecskék felületén az áramló vízben, vagy valamely szűrőrétegben (például biológiai szűrőben) a mozdulatlan szemcsék felületén.

A sejtek mozdulatlanok- a sejten kívüli polimer anyagok mátrixában (EPS; 3. ábra),- a tuberkulumban, a korróziós ásványi képződményekben,- üledékekben,- a mechanizmusok kombinációjában (Charocklis 1988).

3. ábra. Szilícium felületen rögzült baktériumok. A sejtek körül EPS mátrix létezik.

Az EPS (extra cellular polimeric substance) nagyon adszorptív felületű a kationokra nézve (különösen a többvegyértékű kationokra nézve, mint a kalcium, cink, vas), a szemcsés anyagokra és egyes mikrobiológiai sejtekre.

A sejten kívüli polimer mátrix (EPS) gél állapota miatt nagymértékben befolyásolja a biofilm fizikai tulajdonságait. A biofilm szerves szén tartalmának kb. 50-90%- át teszi ki (Bakke et al. 1984, Dombay 1998). A mátrixot alkotó polimerek a bakteri