Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
14. Maradék klór érzékelők a vízelosztó rendszerben - 14.1. A mintavételi helyek megválasztása - 14.2. Analitikai program - 14.3. Klór mikroszenzorok
14. MARADÉK KLÓR ÉRZÉKELŐK A VÍZELOSZTÓ RENDSZERBEN A vízelosztó rendszerek óriási reaktorok, amelyekben fiziko-kémiai és biológiai reakciók játszódnak le. Egyes esetekben ezek a reakciók károsan befolyásolják a víz minőségét. Valamennyi reakció, amely kinetikailag lehetséges, a vízelosztó rendszerben tovább folytatódik (Heraud et al. 1997, Levi et al. 1995). A vízminőség romlás egyik fontos jellemzője a baktériumok nem kívánt szaporodása. A magas bakteriális populáció szint az ivóvízben a víz által előidézett fertőzések lehetőségét növeli, íz- és szag probléma, korrózió keletkezik és nagyobb maradék klór koncentrációt kell fenntartani (Rittmann et al. 1989). Ez a helyzet a trihalogénmetánokkal, különösen amelyek létrejötte a klór és az oldott szerves anyagokban lévő prekurzorok közötti reakciókból származik (Clark et al. 1994, Ölló's 2006). Számos egyéb természetű reakció is lejátszódik a vízelosztó rendszerben, így az áramló víz és a cső belső határfelületén, mint például a bakteriális biomassza szerves vegyületeivel, a korróziós termékekkel, vagy a meghibásodott csövön át beszivárgó anyagokkal. Ha a víz vagy a korróziós termékek klórigénye túl nagy, a maradék klór fenntartása a vízelosztó rendszerben nagyon nehéz. Ha a víz oldott szerves anyagai (például NŐM) zöme lebontható, a bakteriális korrózió nő és a víz klórigénye nagy (Kiene et al. 1993). Figyelembe véve a vízelosztó rendszerbeli sokféle, bonyolult folyamatot, fontos a modem monitor és megelőző stratégiák kidolgozása minden vízelosztó rendszerhez, mindenféle vízhez és mindenféle üzemelési változathoz. 14.1. A mintavételi helyek megválasztása A mintázás stratégiája a csőátmérők, tartózkodási idők és geográfiai viszonyok figyelembe vételén alapul. A mintavételi helyek számának eloszlása a csőátmérők függvényében példaként a 117. ábrán adott (Cholet vízelosztó rendszer; Heraud et al. 1997). A tartózkodási idő állandóan változik, a hidraulikai viszonyoktól függően. Az egyes csomópontokhoz tartozó átlagos tartózkodási idő meghatározása alapján a mintavételi helyek száma (n) a tartózkodási tartományok függvényében a 118. ábrán értelmezhető (Heraud et al. 1997).
