Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
12. Klór és klóramin alkalmazása a vízelosztó rendszerekben - 12.4. A klórcsökkenés modellezése
12. KLÓR ÉS KLÓRAMIN ALKALMAZÁSA A VÍZELOSZTÓ RENDSZEREKBEN 167 12.4.3.4. Kontakt idő A kontakt idő a legtöbb esetben indirekt módon, a vizsgált szakasz alsó végpontján történő áramlás mérés útján határozható meg. A csőátmérő és a vizsgált csőszakasz hosszának ismeretében a t kontakt idő: '"UJe ’ ahol t - a kontakt idő, d - a cső átmérője, 1 - a vizsgált cs őszakasz hosszúsága, Q - a vízhozam. A kontakt idő elegendő hosszúságú legyen, mert a megbízható klórfogyás csak ily módon érhető el. A 107. ábra a kontakt idő és a Cd/Cu arány kapcsolatát szemlélteti, tipikus fogyási sebesség értékekre Sharp et al. 1991). A 0,6-0,75 tartománybeli Cd/Cu arány jól mérhető klórfogyást biztosít, ésszerű perióduson belül. Cd az alsó helyen mért klór koncentráció, mg/L; Cu a felső helyen mért klór koncentráció, mg/L. 107. ábra. A kontakt idő és a Cd/Cu arány kapcsolata tipikus fogyási sebesség értékekre A kontakt időt a csőfalon képződő tuberkulum vagy a kalcium-karbonát csökkent. A pontosabb kontakt idő konzervatív nyomjelzővel, fluoriddal érhető el (Grayman et al. 1991, Walski et al. 1987). Megállapítható továbbá:- A klórfogyás sebessége nő, ahogy a csőátmérő csökken. Amint a csőátmérő nő, a felületi kontaktus a csőfallal kisebbé válik, így a csőfal reakcióba lépése a rendelkezésre álló klórral csökken.- A klórfogyás sebessége egy 300 mm átmérőjű PVC csőben kisebb, mint a fogyás sebessége a 300 mm-es öntöttvas csőben. Ez a tény arra utal, hogy a csőanyag is befolyásolja a klórfogyást, különösen korrozív környezetben.
