Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

10. A cső anyaga és a biofilm kapcsolata - 10.5. A fertőtlenítés hatása a biofilm képződésre

Vízhőmérséklet,°C S Biomassza, g/m

1

44

10. A CSŐ ANYAGA ÉS A BIOFILM KAPCSOLATA

a)

1988 1989

84 a-b. ábra. a. ábra: a biofilm hónapok szerinti alakulása, száraz súlyban kifejezve, a különböző csőrendszerekben, b. ábra: a vízhőmérséklet hónapok szerinti változása

Tipikus biofilmek a nyári időszak alatt a csillámpala felületén a 85 a-d. ábrán értelmezhetők (Lund et al. 1995). A pásztázó elektron mikroszkóp szerint a fertőtlenítés nélküli esetben a kolóniák az a) ábrán, ozonizált rendszerben ab) ábrán, ultraibolya sugárzásnak kitett rendszerben a c) ábrán, klórozott rendszerben a d) ábrán adottak. A d) ábra érzékelteti, hogy a klóros fertőtlenítésű vizekben, a Lund által vizsgált rendszerben, a biofilm képződési hajlam nem jelentkezett. A tényleges vízelosztó rendszerben azonban a környezeti tényezők miatt a biofilm képződési hajlam erőteljesebb (Characklis 1981).

Ha valamely tartályban (víztérben) a hidraulikai tartózkodási idő lényegesen rövidebb, mint a szuszpendált sejtek generációs ideje, akkor a szuszpendált sejtek szaporodása elhanyagolható. Ennek következtében, a biofilmbeli (Xb) és a szuszpendált sejtek számának (X,) mérése két hidraulikai tartózkodási időre (V/F), egy rövid és egy hosszú időre, lehetővé teszi a specifikus szaporodási sebesség számítását a víztérben (p) és a biofilmben (pb) az anyag egyensúly alapján. A sejtekre vonatkozó egyensúly (Wende et al. 1989):

Szuszpendált-sejtekre vonatkozó egyensúly:

vd^-FiX0-XiypXlV + rdXbA.

Akkumu- A transz- A szapo- A lesza- láció se- port nettó rodás kadás net- bessége sebes sége nettó se- tó sebes- a reak tor- bessége sége a ból való a víztér- biofilmről távozáskor ben