Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
9. Az ivóvíz biológiai stabilitása - 9.5. Az asszimilálható szerves szén (AOC) hatása a bakteriális sűrűségre
124 9. AZ IVÓVÍZ BIOLÓGIAI STABILITÁSA A táblázatban pmax a maximális szaporodási sebesség, Y a hozam tényező, DOC szubsztrátumot képvisel (minthogy az egyes szubsztrátumok nem ismertek, csak a DOC-lebontódás használható szubsztrátum koncentrációként a vizsgálatok során. A kutatások alapján a biomassza hozam (yield) növekedése, a zavarosság növekedés formájában és a szaporodási sebességek a szerves anyag koncentráció formájában, nyilvánvaló. Az is kitűnik a táblázat alapján, hogy az AOM szaporodási potenciálja általában magasabb, mint a humin anyagokat (humin- és fulvinsavakat) tartalmazó vizeké. A táblázat azt is mutatja, hogy az oldatbeli alga sejtek anyagaiban lévő DOC biológiailag lebontható frakciójának lebontódási sebessége kb. 10-szer- és az alga metabolitoké kb. 3-szor nagyobb, mint a humin anyagoké. Az alga eredetű szerves anyag előzőekben tárgyalt, szaporodást segítő jellemzői egyértelműen arra utalnak, hogy az alga sejtek víztisztítás közbeni pusztulása, a tisztított víz bakteriális újraszaporodását jelentősen növeli. Ezért a víztisztítás fontos feladata kell, hogy legyen az ép alga sejtek eltávolítása. Már csak azért is, mert így a vízelosztó rendszerbeli vízminőség alakulása befolyásolható. A relatív THM-képződés adatait a 24. táblázat mutatja az alga sejteket, alga sejt anyagokat és alga metabolitokat tartalmazó víz esetében (klór dózis magas: 10 mg/L): 24. táblázat. A relatív THM-képződés az alga sejteket, alga sejt anyagokat és alga metabolitokat tartalmazó víz esetében Ép alga sejtek Alga sejt anyagok Alga metabolitok Kontakt idő, h Maradék klór, mg/L (THM] [TOC1 x 1000 0,5 48 8,2 4,3 1,6 4,13 0,5 48 8,4 4,9 3,13 6,78 0,5 48 8,9 5,9 5,87 19,9 A THM képződést 0,5 és 48 kontakt idő után analizálták. Az adatok szerint a legmagasabb szintű THM képződést az alga metabolitok idézik elő. A legkisebb képződés az ép algák esetében jelentkezett (Hambsch et al. 1998). Az összes THM-képződés a különböző eredetű vizekben (fekete négyzet), az alga sejt termékek és metabolitok vízbeli jelenléte esetében az UV (254)/DOC függvényében a 70 c. ábrán adott (Hambsch et al. 1996). A kapcsolat a THM képződés exponenciális növekedését jelzi a nagyobb UV (254)/DOC arányoknál a különböző, természetes szerves anyagokat (NŐM) tartalmazó, alga prekurzorok nélküli természetes vizek esetében. A THM-képződés az AOM tartalmú vizek esetében lényegesen kisebb mértékű. Ezért arra lehet következtetni, hogy más szerkezetek (mellék- termékek) játszák a domináns szerepet a klórozás után 70 d. ábra, Hambsch et al. 1996). A haloecetsavak (HAA) csoportjához tartozó, képződött fő vegyület a diklórecetsav és nem pedig a triklórecetsav. Ez számos természetes víznél tapasztaltakkal ellentétben van (különösen a partiszűrésű rendszerek esetében), ahol főleg THM és triklórecetsav képződik (Kollosche 1994). Az is figyelemreméltó, hogy a
