Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
9. Az ivóvíz biológiai stabilitása - 9.5. Az asszimilálható szerves szén (AOC) hatása a bakteriális sűrűségre
112 9. AZ IVÓVÍZ BIOLÓGIAI STABILITÁSA 9.5.1. AOC szabályozás A víztisztító rendszerben adagolt PÁC és a coliform előfordulás között negatív kapcsolat létezik. A 61. ábra érzékelteti ezt a kapcsolatot (LeChevallier et al. 1990). Az AOC és a TOC szabályozás a vízelosztó rendszerbeli klórigényt csökkenti. AOC, pg acélát szén A. 61. ábra. A vízelosztó telepről távozó vízbe adagolt poralakú szemcsés szén (PÁC) és az AOC kapcsolata 9.5.2. A baktériumszaporodás szabályozása A baktériumszaporodás szabályozásának általános algoritmusa a 62. ábrán értelmezhető (Crozes et al. 2000). Ehhez a vízelosztó rendszerbeli vízből mintákat kell venni és azokat gyakran kell analizálni. A mintákat a reprezentatív helyekről kell venni. Ha a szaporodás ténye problémának bizonyult, a vízminőségi adatokat térben és időben kell vizsgálni, miáltal a probléma természete és kiterjedése tisztázható (lokális, időszakos vagy általános rendszer-probléma). A szaporodásbecslési módszerek (például a BDOC, AOC szaporodási indikátorok) alkalmazandók, azokat egyéb diagnosztikai módokkal (például a korrózióbecslés, hidraulikai modellezés) kell társítatni, miáltal a szaporodási probléma oka is azonosítható, és a megfelelő megoldások megválaszthatok. A szaporodás általában a coliformok és a HPC által számszerűsíthető. A közvetlen meghatározáshoz reprezentatív mikrobiológiai vízminőség analízis révén lehet hozzájutni. Minden ivóvíz rendszerben létezik bizonyos mértékű mikrobiológiai aktivitás (szaporodás). A 63. ábra vázlatosan szemlélteti a szaporodást a vízelosztó rendszerben (Crozes et al. 2000). Amint az ábra érzékelteti, a szaporodás szuszpendált és rögzült (biofilm) formában jelentkezik.
