Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 4. Természetes szerves anyag frakciók, minőségi követelmények
94 4. TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK FRAKCIÓK... ban. Alacsony pH tartományban a savas csoportok ionizációjának mértéke a természetes szerves anyagbeli molekulákban csökken és a felületi töltés a molekulákon kevésbé lesz negatív vagy semleges. Ennek eredményeként, az adszorbeálódott természetes szerves anyag molekulák közötti elektrosztatikus taszítás csökken és maximális felületi sűrűségűk nő. Egyidejűleg, a töltés redukció semlegesíti az egyes molekulákban lévő ionizálódott funkcionális csoportok közötti elektrosztatikus taszítást, miáltal azok még tömörebbek, még hidrofóbb szerkezetűekké válnak. Ez a szerkezeti változás csökkenteni képes a molekulák affinitását a hidrofil felületeken lévő ka- tionos felületi helyekhez. Ugyanakkor a természetes szerves anyag adszorpció fokozódik a hidrofób felületekre (mint a XAD-8 és XAD-4 gyanták). Ennek a versenyszerű folyamatnak a nettó eredménye az, hogy a természetes szerves anyag adszorpciója az oxid felületekre nő, amint a pH csökken a 8-as nagyságrendről a 4 vagy 5 körüli értékre és akkor vagy állandósul vagy csökken, ahogy a pH tovább süllyed. Noha a természetes szerves anyag eltávolítás hatékonysága az oldat - pH és az ad- szorbens koncentráció beállításával tetemes mértékben szabályozható, a DOC egy része nem adszorbeáltatható, még nagyon nagy oxid koncentrációk esetében sem. A maradék (nem-adszorbeálható) természetes szerves anyag tipikusan kisebb molekulasúlyú, kevésbé poláros és kevésbé savas természetes szerves anyag molekulákat foglal magában (Korshin et al. 1997). A szulfát a természetes vizekben > 100 mg/L koncentrációjú lehet. A szulfát és a természetes szerves anyag adszorpció közötti egymásrahatás, várhatóan, a legnagyobb mértékű a nagy szulfát-, kis természetes szerves anyag tartalmú vizek esetében. De még a kis szulfát tartalmú vizek esetében is a szulfát ionok gondot okozhatnak, ha adszorbeálódnak és azután a természetes szerves anyaggal kimosódnak. Ilyen esetekben, pótlólagos sótalanítási lépcső válhat szükségessé, mielőtt a természetes szerves anyagon bizonyos analízisre kerül sor. 4.8.6. XAD-GYANTÁK A múltban az XAD nagy térhálós szerkezetű gyanták nagyon elterjedtek a természetes szerves anyag bizonyos frakcióinak elválasztásához és koncentrálásához. A vízminta XAD-8 és XAD-4 sorba kapcsolt gyantákon való átvezetésekor 60-80%- nyi természetes szerves anyag tartható vissza és nagy tisztaságú (hamu < 5%) természetes szerves anyag koncentrátumhoz lehet hozzájutni. Ez a természetes szerves anyag koncentrálási módszer a RO és az NF módszernél lassúbb és a média alapos előkészítését igényli (Croue et al. 2000). 4.8.7. VASOXID-BEVONATÚ HOMOK ÉS OLIVIN ADSZORBEREK A vasoxid-bevonatú homok és az olivin (ásvány) jó adszorbereknek bizonyultak a természetes szerves anyag koncentrálás céljára, bizonyos feltételek mellett. A természetes szerves anyag koncentrálása vasoxid bevonatú homok alkalmazásakor 60-80%-os, néhány száz szürőtérfogatnyi víz szűrésekor és nagyobb, kevesebb térfogatnyi víz szűrésekor.
