Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 4. Természetes szerves anyag frakciók, minőségi követelmények
74 4. TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK FRAKCIÓK... A molekulasúly eloszlás két reprezentatív eredetű víz (SRP, folyóvíz; HMR, tározó víz) esetében a 34. ábrán (Owen et al. 1993) követhető: a DOC gyakorisági görbék helyzete a koordinátarendszerben a többi görbékkel összehasonlítva, jelzi melyik molekulasúly frakció járul hozzá leginkább a specifikus abszorbancia, specifikus fluoreszcencia és THM reaktivitáshoz. Például, ha a THMFP görbe a DOC görbe alá vagy attól jobbra helyezkedik el, a magasabb molekulasúlyú prekurzorok valószínűleg reaktívabbak a THM vegyületek képzésében. Másrészt, ha a THMFP görbe a DOC görbe felett vagy attól balra helyezkedik el, az alacsonyabb molekulasúlyú prekurzorok valószínűleg reaktívabbak. Az utóbbi a helyzet mindkét példában, a 34. ábrán. Molekulasúly (Dalton) 0 ---------------------------------------------------------1 00 1000 lOiOOO 10Q000 Molekulasúly (Dalton) DOC UV Fluoreszencia THMFP —B------- ------............................O.......................* 3 4. ábra. A molekulasúly gyakoriság eloszlás egy tipikus folyó (SRP) és egy tározó (HMR) forrásra A vizsgált eredetű vizek savassága, relatív polaritások alumínium megkötő kapacitása változása a 35. ábrán (Owen et al. 1993) követhető. A vízszintes tengelyen szereplő különböző források közül (SRP stb) a teljes savasság körülbelül 50 százalékos változása jellemző. A legkisebb szintek a CRW és az SPW források esetében jelentkezett. A talajvíz forrást (BAW) csak az SPW forrás múlta felül a relatív polari-
