Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)

I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 4. Természetes szerves anyag frakciók, minőségi követelmények

68 4. TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK FRAKCIÓK... A humin és nem-humin frakció tovább frakcionálható. A humin frakció két másik frakcióra bontható, a humin és a fulvin savakra (Amy 1994). A humin savak lúgos ol­datokban oldhatók, savasításkor kicsapódnak. A fulvin savak a vízi savanyított víz­fázisban maradnak (Stumm et al. 1981). A humin- és fulvin savak számos karboxil és fenolos hidroxil csoportot tartal­maznak. A humin savak kémiai szerkezetében több aromás gyűrű létezik, mint a fulvin savak kémiai szerkezetében (Amy 1994). A legtöbb természetes vízbeli pH ér­téken a fulvin- és humin savak általában negatív töltésűek, mert a karboxil csoportok disszociált állapotúak (Bouwer 1995). Ez a negatív töltés segíti elő a természetes szerves anyagok frakcióinak koagulációval való eltávolítását, pozitív töltésű fém koagulánsokat (aluminiumszulfátot és vaskloridot) alkalmazva. Jacangelo (1995) azonban kimutatta, hogy a koagulációval történő természetes szerves anyag eltávolí­tás jóval komplexebb folyamat, mint a negatív töltésű szerves anyagok és a pozitív töltésű koagulánsok közötti elektrosztatikus vonzás. Az ultraszürő membránokkal végzett vizsgálatok kimutatták, hogy fulvin savak mo­lekulasúlya kisebb, mint a humin savaké (Amy 1994). Felszíni vizek esetében a humin anyagok legnagyobb alffakcióját a fulvin savak alkotják: a fulvin savak a teljes termé­szetes szerves anyagok tartalmának kb. 45 százalékát teszik ki, a humin anyagok 5 szá­zalékához képest (Agbekodo et al. 1996). A szerkezeti jellemzők, mint az aromás jelleg, savasság, molekulaméret, általánosan alkalmazott a vízbeli DOM humin frakciójában lé­vő fulvin savak nagyobb mennyiségének értelmezéséhez. Például: a humin savak a víz­ben kevésbé oldhatók, mint a fulvin savak, mert karboxil savasságuk alacsonyabb, aro­más természetük magasabb és molekula méretük 2-10-szer nagyobb (Vik et al. 1996). A nem-humin frakciót általában hidrofil savak, egyéb kisebb komponensek, a pro­teinek, aminosavak és szénhidrátok alkotják (Amy 1994, Croue et al. 1994). A nem- humin frakció aromás jellege gyengébb, molekula mérete a humin anyagokénál kisebb, biológiailag lebontható és koagulációval csak nehezen távolítható el (Amy 1994). A kutatások arra utalnak, hogy a fertőtlenítési melléktermékek a nem-humin frak­ciókból származhatnak, noha kisebb mértékben, mint a humin frakcióból. Továbbá: a nem-humin frakció lehet a felelős a biológiailag lebontható szerves szén (BDOC) nagyobb arányáért, ami a vízelosztó rendszerbeli baktériumszaporodást befolyásolja (Mogren et al. 1990). Ezért a nem-humin frakció jellemzése is nagyon fontos (Leenheer 1985). 4.6. OLDOTT SZERVES ANYAG (DOM) FRAKCIONÁLÁS Az előzőekből már kitűnik, hogy a DOM (oldott szerves anyag; dissolved organic matter) frakcionálás a vegyületek humin jellege és molekulasúlya alapján valósítható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom