Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 3. A természetes szerves anyagok összetétele
38 3. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK ÖSSZETÉTELE DOM általában a vizek 95%-ából mutatható ki (Thurman 1985). A természetes szerves anyag és a DOM mérésével POM számszerűsíthető. A legfontosabb elem a természetes szerves anyagban a szén (C). A szerves szén: TOC = DOC + COC + POC, ahol: DOC - oldott szerves szén, COC - kolloidális oldott szén, POC - szemcsés szerves szén. A szerves szén a legáltalánosabban alkalmazott nem-specifikus paraméter a természetes szerves anyag quantitativ mérésre. A humin- és fulvin savak tipikusan kb. 50%-nyi szenet tartalmaznak. 3.2. ANALITIKAI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK Az általános analitikai menetrend nyers- és tisztított vízre a 76. ábrán követhető (Owen et al. 1993). A humin frakció jellemzése kiemelten adott. A természetes szerves anyag tömege a TOC alapján quantifikált. A POM frakciót párhuzamos szerves szén analízissel végezték a természetes szerves anyag frakcióból. A megfelelő < 1,0 pm szűrlet a POM számításával (különbség alapján) adódott. Hasonlóan, különválasztott vízben, a POM és DOM közötti jelentős különbséggel, a COM frakció számszerűsítése lehetővé vált, elvégezve a szerves szén analízist a megfelelő < 1,0 és < 0,22 pm szűrleteken. Összegezve: az analitikai jellemzés magában foglalja: DOC, UV-254 fluoreszcencia és a DBP képződési potenciál (DBPFP) jellemzését az átfogó DOM alapján, a DOM humin- és nem-humin frakcióit és a DOM molekulasúly frakciói meghatározását. Ezt közvetlen a DOM humin frakciójának jellemzése lehetséges. A természetes szerves anyagok tisztítórendszerbeli sorsának megértéséhez számos szervetlen paraméter figyelembe vétele is fontos. A természetes szerves anyagok származási helyeken tapasztalt különbségein túlmenően, egyéb vízminőségi jellemzők, mint a pH és lúgosság befolyásolja a természetes szerves anyagok eltávolítási folyamatait. Például, ha két vízbeszerzési hely ugyanazt a természetes szerves anyagot tartalmazza (azonos mennyiség és karakter), de a pH és alkalinitás jelentősen eltérő, az a koagulációt és ózonizálást különbözőképpen befolyásolja. Ezért minden vízforrást analizálni kell a pH, lúgosság, keménység, vezetőképességre is. Zavarosság méréseket is végezni kell, mert az a koagulációt és az ózonizálást befolyásolja. 3.3. BROMID/DOC ARÁNY A bromid rendkívül fontos a brómozott DBP vegyületek képződése tekintetében, amelyek közegészségügyi megfigyelése egyre inkább kritikussá válik. Minthogy a
