Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 2. A természetes szerves anyag előfordulása
20 2. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAG ELŐFORDULÁSA A természetes szerves anyagok- külső (allochton),- belső (autochton) vagy- ezek kombinációjából származhatnak (2. ábra). Humin- és nem-humin komponensek alkotják. A természetes szerves anyag több mint 95 százaléka vízben oldott. A vízi humin anyagok teszik ki az oldott szerves anyag (dissolved organic matter; DOM) közel 50 százalékát. A humin anyagok sárgás-barnás színűek, az elhaló vegetációból származnak (Kornepay et al. 2000). Koncentrációjuk meglehetősen eltérő (40-75%) lehet. A vízbeli fulvinsavak az oldott szerves szén (dissolved organic carbon; DOC) 20- 80%-át tehetik ki. A nem-humin anyagok alkotják a maradék frakciót, melyek hidrofil savakból, proteinekből, aminosavakból és szénhidrátokból tevődnek össze. A humin frakció huminsav (HA) és fulvinsav (FA) komponensekből áll. Stumm et al. (1981) kimutatták, hogy minden anyag törekszik lebontódni, egyensúlyi állapotba kerülni. Ezért az aromás vegyületek az alifás vegyületeknél jóval stabilabbak. így az elhaló anyagok idővel aromásabbá válnak. Bebizonyosodott az is, hogy a humin anyagok aromásabbá igyekeznek válni, mint a nem-humin anyagok. A humin anyagok zöme a természetes vizekben fulvinsav (Goel et al. 1995). Külső (allochton) természetes szerves anyag produkció Belső (autochton) természetes szerves anyag produkció 2. ábra. Belső- és külső természetes szerves anyag produkció 2.1. KÜLSŐ (ALLOCHTON) FORRÁSOK A külső forrásokból származó természetes szerves anyagok (2. ábra) a vízterekbe a vízgyűjtőterületekről jutnak be, az elhaló vegetáció révén. Az allochton források szerepe a mérsékelt éghajlati viszonyok között nagyon fontos. A természetes szerves anyagok ez esetben a vízgyűjtő terület talajában elhaló, onnan kilúgozódó detritusz folyókban, patakokban, kismélységü felszínalatti vizekben való transzportálódásából származnak (Aiken et al. 1995). Az allochton frakció a nagy széntartalmú tavakban uralkodó, amit a bennük lévő víz színe jelez. A kis TOC tartalmú tavakra az autochton produkció jellemző (2. ábra). A nagymértékben ásványos talajokból nagyon kis meny- nyiségű szerves anyag lúgozódik ki, így hozzájárulásuk a természetes szerves anyag tartalomhoz viszonylag korlátozott. A nagy agyagásvány tartalmú talajok nagy meny- nyiségű oldott szerves anyagot (DOM) adszorbeálnak, így azok víztérbe jutását akadályozzák (Cotsaris et al. 1994). Humuszos talajból való dréneződés, mocsarak, elöntött területek esetében, ahol az elhaló vegetáció feldúsul, a szerves anyag tartalom nagy. A vegetáció szárazföldi és vízi környezetekben is feldúsulhat, amely helyek a természetes szerves anyagok gyűjtőhelyei.
