Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 4. Természetes szerves anyag frakciók, minőségi követelmények
106 4. TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK FRAKCIÓK... A klór és a természetes szerves anyagok közötti reakcióktól trihalogénmetánok (THMs), haloecetsavak (HAAs), haloacetonitrilek (HANs), klórhidrát, halogén cián ve- gyületek stb. fertőtlenítési melléktermékek keletkeznek (Singer et al. 1989; Ollós 1998). Az ózon révén THM, HAA, HAN vegyületek nem keletkeznek, de más termékek származnak: aldehidek, ketonok, ketosavak, karboxilsavak, szervetlen és szerves brómozott melléktermékek. Ezek koncentrációja is nő, ahogy a természetes szerves anyagok koncentrációja nő. Az ózon csökkenti a természetes szerves anyagok átlagos molakulasúlyát, miáltal azok kevésbé hidrofóbok. Az ózon és a természetes szerves anyagok reakciójából származó vegyületek:- koagulációval nehezebben távolíthatók el,- a GAC szűrőben kevésbé abszorbeálódnak,- az eredeti természetes szerves anyagoknál (NŐM) biológiailag jobban bonthatók le (Owen et al. 1993), ami a vízelosztó rendszerbeli biofilm jelentősebb kifejlődését eredményezi. A természetes szerves anyagok ózonizálás előtti koagulációval való eltávolítása azonban a természetes szerves anyag jelentős hányadát eltávolítja, így a melléktermék képződés mértéke és az ózonfelhasználás csökken. Az előzőekből kitűnik, hogy a természetes szerves anyag a klór vagy az ózon közötti reakciókból olyan fertőtlenítési melléktermékek keletkeznek, amelyek egy része a fogyasztó társadalom részére közegészségügyi kockázatot jelenthet. Black et al. (1996) kimutatta, hogy a fejlett koaguláció, a GAC adszorpció vagy a membránok a rák-kockázatot, klór esetében, egy nagyságrenddel képesek csökkenteni. 4.10.3. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAG HATÁSA AZ ADSZORPCIÓRA A szemcsés aktívszén a szerves vegyületek széles spektrumát képes adszorbeálni. Hassler azonban kimutatta (1947), hogy bármely változás, ami a szerves anyagok oldhatóságát növeli, az csökkenő adszorpcióképességgel jár együtt. Ezért a GAC inkább a nagyobb, kevésbé oldható vegyületek (mint a humin anyagok) adszorbeálá- sára hajlamos, a kisebb molekulasúlyú vegyületekkel szemben. Hooper (1996) szerint az 500 Daltonnál nagyobb méretű természetes szerves anyagok jelentős része koagulációval és adszorpcióval távolítható el. A fejlettebb koaguláció a GAC üzemeltetési idejét 2-3-szorosra növeli (a hagyományos koagulációval összehasonlítva). A különbség- a GAC-ra kerülő víz alacsonyabb TOC koncentrációval,- az alacsonyabb pH-val,- a természetes szerves anyag adszorbeálható jellegének javulásával magyarázható. Minthogy sokféle szerves anyag szerves sav, a vegyületek nem-ionizált állapotúak, alacsonyabb pH értéken. Ezért az ilyen vegyületek kevésbé oldhatók és jóval adszorbeálhatóbbak (Amy 1994).
