Öllős Géza - Solti Dezső: Csatornarendszerek üzemeltetése (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
2. Gravitációs csatornarendszerek anyagai - 2.2. Rugalmas csövek
2. GRAVITÁCIÓS CSATORNARENDSZEREK ANYAGAI 55 talajok, illetve különlegesen agresszív szállított közeg (pH 1-13) esetén a talaj- illetve szennyvízösszetételre vonatkozó vizsgálati adatok alapján ajánlanak a gyártók különleges (pl. POLIURETÁN) külső-belső bevonatokat. Fagy veszély esetén a csövek rendelhetők hőszigetelő külső bevonattal is. A rendszerhez tartozó idomok kívül-be- lül epoxi bevonattal készülnek. 2.2. Rugalmas csövek A műanyagok csatornacsőként történő alkalmazásával teljesen új viselkedésű anyag került felhasználásra. A cső a külső erők hatására jelentős rugalmas alakváltozást szenved, mely az erőhatás megszűntével - annak nagyságának függvényében - nagyrészt visszanyeri eredeti alakját. Az alakváltozás hatására támasztóerők aktivizálódnak, melynek eredményeként a külső terhek folyamatosan leépülnek. A csőstatika alapját képező HOOKE-törvény csak korlátozottan - a kisebb feszültségek tartományában - érvényes. A munkaárokban tömörített ágyazat a cső két oldalán az alak- változás hatására utótömörődik. Ez az erőhatás befolyásolja a műanyagcső alakváltozását, mely előnyökkel és hátrányokkal is jár. Előnye, hogy a rendszert jól kézbentartva a fektetéskori deformáció aránylag rövid idő alatt (kb. 2-3 év) még nagy közúti terhelés esetén is eléri végleges mértékét, egyensúlyi helyzet áll be, ahol a hosszútávú alakváltozás értéke jó tömörítésnél nem haladja meg a fektetéskori érték másfélszeresét (M+T Kkt. 1994). A rugalmas rendszer tulajdonságaiból következik, hogy rossz tömörítésnél a deformáció oly mértéket érhet el, mely a csövet tönkreteheti, illetve a hosszirányú deformáció kontraesést okozhat a csőnél. Emiatt a csőágyazat-kiképzés és a fektetés minősége meghatározó a cső élettartamára és a rendszer üzemeltethetőségére nézve. A műanyag csövek speciális felhasználása a betonba ágyazás. A cső viselkedése 120°-ot meghaladó beágyazás esetében a teljes mértékben gátolt ellapulás miatt a merev csövek irányába tolódik el. Fontos hangsúlyt kap a záradék rész rugalmas stabilitása, lokális horpadása. A teljes körülbetonozás esetében - a betonminőség függvényében - bélelt merev csőként, vagy kettősfalú - szendvics-szerkezetként való - viselkedés lesz a jellemző. A teljes rendszer merevségi viszonyai a legújabb kutatások alapján kerültek a figyelem középpontjába. Ismert jelenség a jól beágyazott és előírások szerint megépült műanyag csatornáknál a betonaknák térségében az előzőekben részletezett konszolidáció részleges vagy teljes hiánya még a flexibilis csatornaelem-akna kapcsolat esetében is. A problémaként jelentkező nagyobb deformációk - és a cső- vagy tokrepedések - forrását a kutatók az eltérő merevségi viszonyokban keresik. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt bizonyítható, hogy a merev aknák térségében - elsősorban a járműterhek hatására - időben és térben változó erőhatások lépnek fel. Ezek a rugalmas cső körüli konszolidációt megzavarva változó - esetenként a számításokban nem követhető - igénybevételeket indukálhatnak (M+T Kkt. 1998).
