Öllős Géza - Solti Dezső: Csatornarendszerek üzemeltetése (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Bevezetés
BEVEZETES A csatornarendszerekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek alapjai már az elmúlt évszázad közepére kialakultak. A hidrológiai és hidraulikai tervezési szemlélet viszonylag egyszerű volta a gravitációs rendszerek létesítését messzemenően elősegítette. A rendszerek üzemeltetése a hagyományos lefolyási viszonyok és szennyvizek mellett az esetek zömében problémamentes volt. A lefolyási viszonyok fokozatos változása azonban az üzemeltetést nehezítette. A helyi hidraulikai túlterhelések, kiöntések, az úttestek, alagsorok elöntését eredményezte. Ezeket az üzemeltetési gondokat a lefolyás-szabályozásos csatornarendszerek létesítésével sikerült kiküszöbölni. Az ideiglenes tározó terek mértékének helyes megválasztásával a hidraulikai túlterhelés kiküszöbölhetővé vált. Ezzel egyidejűleg a nagyszelvényű főgyűjtőket a mérsékelt szelvényű főgyűjtők váltották fel, ami jelentős beruházási költségcsökkenést is eredményezett. Az elmúlt időszak azt is bebizonyította, hogy a csatornarendszerek vízgyűjtő területén is lefolyás-szabályozásos vízgazdálkodást kell bevezetni. így a nagy csapadékos időszak okozta katasztrófa helyzetek elkerülhetők, vagy legalább jelentősen mérsékelhetők. A lefolyás-szabályozás a települések környezetvédelmének szintjét is emeli. Sajnos a lefolyás-szabályozásos csatornarendszert hazánkban eddig nem vezettük be, annak dacára, hogy a kis és nagy településeken a nagy csapadékos időszakokban előfordulnak súlyos gondokkal járó csatomaüzemeltetési esetek. Az is jellemző, hogy a csatornarendszerek tervezése és üzemeltetése nem az igényeknek megfelelően fejlődött. Elsősorban az érdekeltségi tényezők érvényesültek. Ugyanakkor a külföldi szakirodalom számos újszerű üzemeltetési megoldást tükröz. A könyv ezeket igyekszik tárgyilagosan rendszerbe foglalni, összevetni a hazai megoldásokkal, igényeket támasztani a hazai fejlesztésekre. Gondot fordít a csatornarendszerekben lejátszódó fizikai, kémiai, biokémiai folyamatok elemzésére és a közegészségügyi igények és hatások bemutatására. így a könyv a gyakorlat és az oktatás számára egyaránt időszerű információk szolgáltatására törekszik. A hazai megoldások és szemléletek tükröződését számos szakember készségesen segítette. Értékes adataik, közléseik a könyv összeállításához nélkülözhetetleneknek bizonyultak. Közreműködésük, elismerésük a könyv megfelelő fejezetében, a hivatkozásokon keresztül követhető. Külön köszönet illeti Nits Gábort, a MÁRKOSZOFT fejlesztési vezetőjét, az átemeléssel foglalkozó fejezet elkészítésében való közreműködésért.
