Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

B

98 biogén szellőzés ♦ biokémiai oxigénigény B biogén szellőzés A —» hínár az egészséges tavi élethez hozzátartozik, a vizet szellőz­teti és anyagfelvételével tisztítja. biogeokémia A biológiának és a geológiának az a határtudománya, amelyik a kémiai elemeknek és az izotópoknak a mennyiségét, eloszlását és migrációját vizsgálja a bioszférában, illetve annak bizonyos egységeiben (pl. talaj). biokatalizátorok Elő szervezetek olyan, rendszerint bonyolult felépítésű szerves mole­kulái (—> vitaminok, —> hormonok, —> enzimek), amelyek csak kis koncentrációban fordulnak elő a szövetekben és a testnedvekben, és az élő szervezetekben lejátszódó kémiai reakciókat —> katalizálják. biokémia Az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai reakciókat, az élőlények kémiai összetételét, kémiai sajátosságait vizsgáló tudomány. Határtudomány a -> kémia és a —» biológia között. biokémiai Élőlények kémiai folyamataira, métából izmusaira, illetve az ezekben részt­vevő anyagok, enzimek, biomolekulák kémiai szerkezetére, működésére vonatko­zó. biokémiai ciklusok A körforgás nem mindig egyenletes. Gyakran előfordul, hogy a szerves vegyületek nagyobb mennyisége akkumulálódik, vagy felszabadul bizo­nyos időperiódusban. 1. biokémiai körforgás: az élő szervezetekben lévő fő kémiai —> elemek útja a környezetből az organizmusokba, majd vissza a környezetbe (pl. —> nitrogén- és —> szén körforgása). A legfontosabb —> biogén elemek a szén, hidro­gén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor. Az ember hatása a biokémiai körforgásra na­gyon fontos, hiszen egyes ciklusokat az elemek eltávolításával (pl. —> aratás, faki­termelés, erdőégetés), az elemek akkumulálásával (pl. műtrágyázás), a hidrológiai ciklust lecsapolással és öntözéssel befolyásolja; 2. anyagcsere ciklus: az élő szerve­zetekben végbemenő körfolyamatok, amelyek folyamatosan biztosítják a tápanya­gok átalakítását, az energiatermelést, illetve a melléktermékek kiürülését. Az egyik központi jelentőségű katalitikus körfolyamat a citrát-ciklus (Szent-Györgyi-Krebs ciklus), amely az élővilágban az aerob mikroorganizmusoktól a magasabb rendű emlősökig mindenütt előfordul. biokémiai oxigénigény BOl, mg/L. A víz- és szennyvízminták szervesanyag tartal­mának közelítő, —> baktériumok általi —> aerob —» oxidációjának meghatározására szolgál. A meghatározás rendszerint 20 °C-ra, —> toxikus hatásoktól mentes állapot­ra vonatkozik. Az ismert térfogatú víz- vagy szennyvíz mintát meghatározott ideig (rendszerint 5 napig) sötétben -» inkubálnak állandó hőmérsékleten. Az inkubálás kezdetén és végén megmérik a minta oxigénkoncentrációját. Az oxigéntartalom vál­tozása (csökkenése) a baktériumok által az inkubálási időtartam alatt lebontott szer­vesanyag mennyiségével arányos. Az oxidáció az 5. nap végén kb. 60-70 %-ig ját­szódik le. Az elsőrendű reakcióegyenlet feltételezésén alapuló BŐI görbe a 64. ábrán adott. Bizonyos —> autotróf baktériumok, így a —» nitrifikáló baktériumok, a nem széntartalmú vegyületeket is oxidálják. A nitrifikáló baktériumok száma a vizs­

Next

/
Oldalképek
Tartalom