Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
V
840 vízkeverési arány ♦ víz kora V vízkeverési arány Két, egymástól eltérő hőmérsékletű, keménységű, nitrát-, kloridion stb. koncentrációjú víz keverése a 468. ábra alapján tervezhető. A számítás menete: az „A” és „B” jelű víz szóbanforgó vízminőségi skálájának jellemző pontjait egyenessel összekötjük. A keverés révén eltérni szándékolt vízminőségi értékeket a skálán bejelöljük, majd az így kiadódó pontokon át vízszintes egyenest húznak. A két egyenes metszéspontját a vízszintes tengelyre levetítve, az „A” és „B” jelű víz százalékos keverési aránya kiadódik. A " ' „A víz 468. ábra. A százalékos keverési arány grafikus meghatározásának elve két víz keverésekor, egyetlen vízminőségi komponensre nézve vízkincs Olyan vízkészlet, amely az ásványi kincsekhez hasonlóan, a kitermelés során nem pótlódik. A —» fosszilis víz és a vízkincs között az analógia egyértelmű, de ilyennek tekinthetők a nagyobb mélységű hévizek értékes készletei is. vízkivétel Vízkivétele folyóból, tóból, völgyzárógátas tározóból, kútból stb. Olyan mű ill. berendezés (-» szivattyútelep, -» szifon, -» csőkút stb.) üzemeltetése, amellyel valamely -» vízigény kielégítése érdekében vízszerzés végezhető, víz kora 1. a —> vízelosztó rendszerbeli tartózkodási ideje. A vízelosztó rendszerben a víz kora a tározó helyétől és a tározóüzemeltetés-politikától függően, jelentősen változhat. Ezért a tározótervezés és az üzemeltetés optimalizálása érdekében a tározó helyét, a tározóba való vízbetáplálást és a tározóbeli vízszintváltozás kapcsolatát minden esetben ellenőrizni kell. Az üzemeltetési tapasztalatok szerint a
