Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
V
V vízáteresztőképesség ♦ vizek káros szennyezése 831 vízáteresztőképesség —» Permeabilitás. Porózus, vagy repedezett vízadó tereknek (kőzeteknek) az a tulajdonsága, hogy a hidraulikai -> nyomásgrádiens hatására -* szivárgás, vízmozgás alakul ki bennük, vízbázis Vízkivételi müvek által hasznosításra igénybe vett, avagy arra kijelölt terület, vagy felszínalatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízlevezető létesítményekkel együtt. A vízbázisok két nagy csoportja a jövőbeni igények kielégítésére szolgáló un. távlati vízbázisok és a jelenlegi ivóvízellátást biztosító un. üzemelő vízbázisok, vízbázisvédelem A víznyerő terület vízkészletét, annak után pót lódását, valamint a víz minőségét védő intézkedések összessége. Általában az érintett terület használatára vonatkozó intézkedésekből a védelem szempontjai szerint tagolt övezetekben tiltásokból és korlátozásokból és a védelem eredményességét regisztráló észlelésekből és vizsgálatokból áll. vízbiológia Hidrobiológia. A vizek biológiai jelenségeivel foglalkozó tudomány. Két ágra oszlik: oceanobiológiára (thalasszobiológia) és limnobiológiára, azaz a tengerek, ill. a kontinensek vizeinek biológiájára. A vízbiológia ökológiai alapokon nyugszik, ezért vizsgálódásának középpontjában a vizek biológiai jelenségei és a környezet közötti kapcsolat áll. A vízbiológiának több alkalmazott ága is kialakult, pl. szennyvízbiológia (szaprobiológia), ivóvízbiológia, halászatbiológia, víz biológiai tulajdonsága Befolyásolásában a vízterekben jelenlévő sokféle növény és állat alapvető szerepet játszik. A vízi szervezetek literenkénti egyedszáma gyakran a több százezret, sőt néha a több száz milliót is eléri. Nagy számuk miatt aktív felületük óriási, tehát szerepük a vizek minőségének alakításában rendkívül fontos, hiszen egyik leglényegesebb élettani sajátosságuk az -> anyagcsere, amivel környezetüket maguk is folyamatosan befolyásolják. Elhalásuk után testük szerves anyagai lebomlanak, s a keletkező -» végtermékek a víz minőségét szintén alakítják. Ezért az élővizeket mindig biotópnak kell tekinteni, vízdíj Vizek és vízilétesítmények használatakor a fogyasztó által fizetendő díj. A víz- használat természetének megfelelően a vízdíj lehet vízkészlethasználati díj, közüzemi-, öntöző-, haltenyésztési-, ipari stb. vízdíj. A vízdíj nem a víz ára, hanem a vízszolgáltatás (a müvek amortizációját, üzemköltségét, a vállalati rezsit stb. is kifejező) ellenértéke, vagy a vízkészlet igénybevételéért a vízgazdálkodás fejlesztéséhez fizetendő hozzájárulás jellegű díjösszeg, víz fizikai tulajdonságai A -» molekulaszerkezet, -> sűrűség, —» viszkozitás, -»felületi feszültség, —> elektromos vezetőképesség, -> pH, —» radioaktivitás, —> páranyomás, —»• diffúzió, -» oldóképesség, -» lebegőanyag tartalom, -» zavarosság, fényabszorpció, hőabszorpció, hővezetőképesség, —» hőmérséklet, -» szín, —> íz, —> szag. vizek káros szennyezése Vizek fizikai-, kémiai-, biológiai-, bakteriológiai tulajdonságainak olyan megváltozása, amely a vizeket esetleg a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi.