Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

V

818

végső oxigénigény ♦ vegyérték

V

chanikai jellé alakítja, a beavatkozó szerv pedig a szelep, amely valamely közeg áramlását fogja befolyásolni.

végső oxigénigény Vagy az —> elméleti oxigénigény, vagy a végső -» biokémiai oxigénigény. A —» BŐI teszt maximális értéke, ami 25-30 napi -» inkubáció után érhető el. A végső oxigénigény a végső széntartalmú BŐI és a végső nitrogén tartalmú BŐI összege. A -* nitrifikáló baktériumok száma a nyers vízben (ill. nyers szennyvízben) viszonylag kevés. Szaporodásuk sebessége 20 °C-on lassú, így oldott oxigénigényük a BOI-vizsgálat 5-10 napja alatt még nem számottevő (64. ábra). Ezt követően azonban a nitrifikáció okozta oxigénigény már jelentőssé válik, amit a következő egyenlet fejez ki: y = L0(l- e~Kt) + LN(1 - e~Kt), ahol y a t időpontig igényelt BŐI; L0 a végső, teljes BŐI; LN a nitrogénvegyületek oxidációját képviselő BOI; K a széntartalmú-, K’ a nitrifikáció okozta sebesség-állandó.

végső ülepedési sebesség Maximális ülepedési sebesség, melyet egy ülepedő szilárd szemcse elér, ha a rá ható gravitációs erő a súrlódási erővel egyensúlyba kerül.

végtelen-láncos kotró Vízszintes átfolyású ülepítők olyan toló-kotróberendezése, amelyen a medence fenekére ülepedett iszapot (homokot, szerves szilárd anyagokat) toló lapátokat egymástól bizonyos távolságra, a medence két oldalán haladó végtelen láncra erősítik.

végtermékek 1. az ivóvíztisztítás során az oxidáció- és a fertőtlenítés során közbenső- vagy végtermékek képződnek. Ha az oxidálószer (pl. ózon) dózis elegendően nagy, akkor minden széntartalmú vegyület szén-dioxiddá és vízzé oxidálható és minden vízbeli szervetlen vegyület a legmagasabb oxidációs állapotig oxidálható. A nyersvízben lévő természetes és —> antropogén szennyezőanyagok oxidációja ill. a fertőtlenítés során azonban sokféle közbenső melléktermék keletkezik; 2. a szennyvíztisztításban az aerob lebontás során C02 és H20 végtermékek keletkeznek; anaerob körülmények között elsősorban C02, H20, CH4 végtermékek keletkeznek.

vegyérték Az a szám, amely megadja, hogy valamely elem egy -> atomja hány hidrogénnel képes töltést létrehozni, vagy vegyületeiben helyettesíteni. Értéke a periódusos rendszer első három sorában nulla és nyolc között változhat. Vannak állandó vegyértékű elemek (pl. a —» hidrogén, -> oxigén, —> nátrium) és vannak változó vegyértékűek (pl. a —» kén, -> mangán, —» foszfor). Vannak —> elemek, melyeknek 1 —» atomja csak hidrogénatommal egyesül vegyületté, míg más elemek 1-1 atomja 2, 3, sőt 4 hidrogénatommal vegyül. Azon elemeket, amelyek egy atomja 1, 2, 3, 4, stb. hidrogénatommal képes egyesülni, azok egy-, két-, három-, négy-vegyértékűek. Például a klór egy vegyértékű (pl. HC1); az oxigén két vegyértékű (pl. H20); a nitrogén három vegyértékű (pl. NH3); a szén négy vegyértékű (pl. CH4). Az elemek tehát annyi vegyértékűek, ahány hidrogénatommal képes 1-1 atomjuk vegyülni.