Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
T
786 tönkrement cső ♦ törésponti klórozás a víztisztító rendszer elején T tönkrement cső Cső, amely károsodott, —> szétbomlott, eredeti irányából —> kitért, korrózió miatt elvékonyodott, kilyukadt, eltört, összenyomódott, olyan mértékig, hogy cseréje szükséges, tonna A —> metrikus tonna 1000 kg. törés a bekötőcsatornában Törés a —> bekötőcsatornában a —> gyűjtőcsatorna és az épülethez való csatlakozási hely között, töréspont A —> törésponti görbe —» klórigényt kielégítő pontja (290. ábra), töréspont utáni klórozás Ez alkalmazott a -» vízelosztó rendszer —> klórigénye kielégítéséhez. Az ekkor rendelkezésre álló -»fertőtlenítőszer szabad, már nem lép reakcióba semmilyen vegyülettel; aktív, ha szükséges, reakcióra képes és akar lépni. Ezért értékes a —» maradék szabad aktív klór a hálózat folyamatos fertőtlenítéséhez. Kisebb települések esetében ez a helyzet könnyen létrehozható és fenntartható. Nagy vízelosztó rendszerekben azonban, ahol hosszú —► ágvezetékek léteznek, a rendszer öntöttvas csöveket tartalmazó zónáiban, hosszú vezeték- rendszer távoli zónáiban, időszakosan csak kevés vizet fogyasztó üdülőkörzetben a szabad maradék aktív klór, számos esetben, a redukáló anyagok klórigénye kielégítése miatt, elfogy (120a-b. ábra). Az ilyen zónában a baktériumkoncentráció tetemes lehet. törésponti görbe szennyvíz fertőtlenítésekor A tisztítatlan szennyvíz a nitrogént -» ammónia és különböző kötött szerves formákban tartalmazza. A tisztított szennyvíz szintén tartalmaz nitrogént, általában ammónia és vagy nitrát formájában (ha a szennyvíztisztítás a —» nitrifikálást is biztosítja). Ha a szennyvízben szerves nitrogén is jelen van, amely a klórral szintén reakcióba lép, akkor a töréspont és a törésponti görbe alakja a tiszta víz ill. a csak ammóniát tartalmazó szennyvíz törésponti görbéjéhez képest alaposan megváltozhat, a koordináta rendszerben magasabbra kerül. törésponti klórozás Az ammónia tartalmú vízbe adagolt klórmennyiség fokozatos növelésével bizonyos mennyiségű —> maradék aktív klórt kell tudni kimutatni a redukáló anyagokat már nem tartalmazó vízből. A -» maradék szabad aktív klór megjelenése pillanatában a víz klórigényét sikerült kielégíteni. Ennek a klórigényt kielégítő klórozási folyamatnak a neve törésponti klórozás (290. ábra). A maradék szabad aktív klór a törésponton túl adagolt klór mennyiségével arányos. A törésponti klórozás célja tehát az ammónia -» oxidálása és a fertőtlenítés. A törésponti klórozás azonban jóval komplexebb folyamatú szennyvizek esetében, ha a vízben az ammónia-nitrogén és a szerves nitrogén (a szennyvíz —>protein, és —> karbamid tartalmú vegyületeiből származik) egyidejűleg van jelen. Ekkor a törésponti görbe „völgy-szakasza” a koordinátarendszerben jóval magasabbra kerül. törésponti klórozás a víztisztító rendszer elején A törésponti klórozás célja a tisztítórendszer elején elsősorban az -> ammónia eltávolítása, a —> derítés bizonyos fokú segítése, a -» moszatok elleni védekezés a tisztítórendszer első részében. A
