Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
A-Á
A atom ♦ atomspektroszkópia 75 tartalmaz. Egyes —> anionok és -» kationok mennyisége, mg/L egységekben, több mint 10 mg/L-nyi mennyiség csak szulfátok és hidrogén-karbonátok, és egyes oldott kationok (Ca2+, Mg2+) esetében mutatható ki. A szervetlen nitrogén vegyüle- tek (ammónia, nitritek, nitrátok) néhány 10 mg/L koncentrációt is elérhetnek. Az atmoszférabeli víz —> mineralizálódási kapacitása a hidrogénkarbonátok kis koncentrációja miatt nagyon kismértékű. Az atmoszférabeli víz pH értéke 5-6 tartományba esik. A kén és nitrogén vegyiiletek -» abszorpciója miatt (különösen az ipari zónákban) az atmoszférában lévő víz pH értéke 4 alá süllyedhet (—> savas esők). A savas atmoszféra-vizek a felszíni vizek pH értékét csökkenthetik, ami egyes halfajokra veszélyt jelent. A savas csapadék fokozott —> korróziót okoz. Az atmoszféra-vizek vízellátáshoz közvetlenül ritkán alkalmazottak. A víz az atmoszférában három formában fordul elő: 1. vízgőz, pára; 2. cseppeket, szemcséket és kristályokat formáló felhők; 3. a földre hulló atmoszférikus csapadék. A megújuló vízkészlet természetes forrása. Általában a csapadék a rendszeresen mért eső, hó, jég formájában a földre hulló csapadékot és közvetlenül a térszínen kicsapódó harmat, dér, formájú csapadékot foglalja magában. atom A —> kémiai elem legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható egysége, amely valamely —> kémiai reakcióban részt képes venni. Kémiai tulajdonságai az adott elem nagyobb mennyiségének tulajdonságaival megegyeznek. Protonok, neutronok és elektronok alkotják. Egy vagy többféle atom rendszerint —> molekulává kapcsolódik össze. Ezek az -> elemek (pl. gázok) és -» vegyiiletek legkisebb egységei. atomabszorpció (atomabszorpciós spektrofotometria) Az anyagok —> atomjai képesek —> monokromatikus sugárzás elnyelésére. Az elnyelés az anyagkoncentrációtól függ. Bauquer-Labert-Beer törvény alapján: A = Így- ~ ac, ahol A = az -> abszorbancia\ I0 = a fény intenzitása —» abszorpció nélkül; I = a fény intenzitása abszorpció után; a = a minőségtől és a kísérleti körülményektől függő állandó; c = a koncentráció. A szabad állapotú atomok abszorpciós —> színképe minden —> elemre —» specifikus, ezért a módszer szelektív. Az atomabszorpciót a vízanalitikában többnyire a —» fémek meghatározásához alkalmazzák. atommag Az —> atom pozitív töltésű központi része, amelyben tömegének legnagyobb része koncentrálódik. Átmérője 10_13-10'12 cm, tehát az atom méretéhez (10~8 cm) képest rendkívül kicsi. Ez okozza, hogy az atommagok sűrűsége igen nagy: 1014 g/cm3 nagyságrendű. Protonok és neutronok építik fel. Szinte az atom teljes tömege az atommagból áll. atomspektroszkópia Az atomszerkezet és az -> atomok -> színképe között fennálló összefüggésekkel foglalkozó tudományág.
