Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
SZ
706 szemipermeábilis membránok ♦ szén-dioxid SZ szemipermeábilis membránok Félig áteresztő membránok. Átengedik a vizet (oldószert), de a -> valódi oldatban lévő —> molekulákat és -> ionokat visszatartják. Vékony membrán réteg, amely képes anyagokat szeparálni, fizikai és kémiai sajátosságai és a membránon keresztüli hajtóerő függvényében. A membránok a membrán-anyag és a hajtóerők szempontjából osztályozhatók. Például, a -» mikroszűrő és a —» fordított ozmózis a víz membránon keresztüli transzportjához alkalmazkodnak. A mikroszűrő membránok csak szemcsés anyagokat képesek eltávolítani. A fordított ozmózis membránok sok oldott anyagot képesek visszatartani. Az —> elektrodialízis is képes vízbeli anyagokat visszatartani, de ez esetben az ionok a membránon át transzportálódnak és a hajtóerő az -» elektromos potenciál. szenzitív Érzékeny. szén C. Szerves vegyületek felépítésében alapvető szerepet játszó —> kémiai elem. Egyedülálló sajátossága, hogy —> atomjai hosszú láncokká, gyűrűkké kapcsolódhatnak. A szerves vegyületek alapvázát alkotó szénatomokhoz más atomok (pl. 0, H, N, P) is kötődhetnek, így rendkívül nagy változatosságot eredményezhetnek. Vegyületeiben négy, ritkábban két vegyértékű. Elegendő, levegő jelenlétében —» szén-dioxiddá, kevés levegő jelenlétében -» szén-monoxiddá ég el. Magas hőmérsékleten vízzel —> metánt, kénnel szén-diszulfidot stb. képez. Különleges tulajdonsága, hogy a szénatomok egyes-, kettős- vagy hármas kötésekkel egymáshoz is kapcsolódhatnak és láncot vagy gyűrűt alkothatnak. Ezen a módon képezik a szerves vegyületeket. szén-14 l4C. Radioaktív szénizotóp, ß-sugärzässal —> bomlik. —» Felezési ideje kb. 5750±30 év. A különböző anyagok l4C-mennyiségének meghatározása lehetővé teszi azok korának megállapítását (radioaktív kormeghatározás). szén-ciklus A szén leadása és felvétele globális vonatkozásban: a biokémiai komponensek, a gázfázis és az atmoszférikus —» szén-dioxid figyelembevételével. A szén a körforgásban elemi formában, valamint nagyszámú szerves- és szervetlen vegyület formájában vesz részt, amelyek az élő- és élettelen világnak egyaránt alkotórészei. Az atmoszféra szén-dioxidja, a folyók, tavak, tengerek -» karbonátja, —» hidrogén-karbonátja és oldott szén-dioxidja, a földkéreg karbonátjai, valamint az élő- és elpusztult -» biomasszában előforduló számtalan sok szerves szénvegyület között szakadatlan anyagáramlás folyik, melyek legfontosabb mozzanatát a —> redoxireakciók és a fázisátmenettel járó folyamatok képezik. szén-dioxid C02. Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű —> gáz. A levegő természetes komponense. Vízben jól oldódik. (—> szénsav). Nagyon stabil vegyület, csak magas hőmérsékleten bomlik -» szénmonoxidra és -> oxigénre. Az emberi szervezetre -» mérgező, a növények számára az —> asszimilációhoz nélkülözhetetlen. Fémoxidokkal, hidroxidokkal -» karbonátokat képez. Forrásai: 1. a biokémiai eredetű C02 a felszíni- és felszín alatti vizekben egyaránt jellemző. A szerves anyagok —» biokémiai lebontódásakor keletkezik; 2. a karbonát ásványok -» termikus lebontódásakor, vagy a szulfid ércek -» oxidációjakor, -» savas
