Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

SZ

sz szagemisszió-csökkentés ♦ szagszabályozás szennyvíztisztító tóban 699 szagemisszió-csökkentés 1. elsődleges szagcsökkentési lehetőségek a szag kelet­kezését igyekeznek megakadályozni a szennyvíz frissen tartásával, a lerakódások megakadályozásával stb. A vegyszeradagolással a szagot okozó baktériumok zö­me elpusztítható; a szagprekurzorok az —» oxidáció vagy, más —> kémiai reakciók révén ártalmatlanná tehetők vagy megköthetők; megfelelő vegyszerrel a szenny­víz —> oldott cuag-ewtartalma növelhető, miáltal a szagemisszió csökkenthető; 2. másodlagos szagcsökkentési lehetőségek: ha a szegemisszió már létezik, akkor annak eltávolítására vagy csökkentésére kell törekedni. Ennek érdekében teendő intézkedések: az üzemeléssel, az építéssel, a szaganyagokat tartalmazó levegő tisztításával, avagy ezek kombinációjával lehetnek kapcsolatosak, szagérzékelés-kifáradás Az a képesség állapot, amikor egy személy bizonyos sza­gokat érzékelt, tovább nem képes szagot megkülönböztetni, észlelni, szagérzet Fiziológiai és pszichológiai részből tevődik össze, ami a következő egyenlettel fejezhető ki: szagérzet = szagészlelés + szagértelmezés, szagküszöb Minimális szag a vízmintában, amely még éppen észlelhető, szagmen­tes vízzel való hígítás után. A szagot tartalmazó gáz koncentrációja, amely eseté­ben a „szippantó” panelnek csak a fele észleli a szagot, szaglás Olfaktória. Illékony anyagok kémiai ingereinek felfogásával és feldolgozá­sával összefüggő érzőműködés. szag-maszkirozás Valamely szag más szaggal maszkírozható és úgy már nem kel­lemetlen hatású. szagok Ott keletkeznek, ahol a szaganyagok (-» ozmogének) szabaddá válnak. A szaganyagok keletkezési helyük szerint két csoportba sorolhatók: 1. primer szag­anyagok, melyek a csatornában áramló szennyvízzel érkeznek a szennyvíztisztító telepre; 2. szekunder szaganyagok a szennyvíztisztító telepen a biológiai- és ké­miai reakciók révén keletkeznek. A szaganyagok az aerob és anaerob biológiai le­bontásból egyaránt származhatnak. Szaganyagok az aerob lebontás közben azért keletkeznek, mert a -» keverék szennyvíz lebontásakor nincs olyan reakció, amely csak egyirányba, melléktermék nélkül játszódna le. Az ilyen aerob lebontáskor keletkező szag nem kellemetlen, földszag. Az eleveniszapos berendezés azon te­rében, ahol iszaplerakódások, kedvezőtlen hidraulikai viszonyok léteznek, a rosz- szui átlevegőztetett zónákban anaerob folyamatok, ill. az ezekhez tartozó, már kellemetlen szaganyagok is keletkeznek. szagszabályozás szennyvíztisztító tóban A szagprobléma bármilyen típusú szennyvíztisztító tó esetében felléphet, elsősorban a szervesanyag-túlterhelés és/vagy a helytelen üzemeltetés következtében. Szaghatás jelentkezésekor a ter­helést meg kell szüntetni és a szennyvizet (ha lehetséges) másik tóba kell juttatni mindaddig, amíg a szag megszűnik; ezt követően a tó újbóli terhelése csak lép­csőzetesen lehetséges, mert a már szagemissziót előidézett tó hajlamosabb az újabb szagemissziróra. A szagproléma a tó levegőztetésével is mérsékelhető, vagy megszüntethető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom