Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

R

R

reakció-idő ♦ reakciósebesség

657

reakció-idő —» Reakció lejátszódásának időtartama.

reakciókinetika Kémiai- és biokémiai reakciók lefolyásának vizsgálatával és a reakciómechanizmusok felderítésével foglalkozó tudományág, reakció-rendszer egyensúlyi állapota Termodinamikai szempontból azt a speciális esetet képviseli, amikor a rendszer a legstabilabb, vagyis amikor a rendszer összetételében semmiféle nettó változás nem következik be. A természetes vízrendszerekben lejátszódó reakciók jellemzésekor csak az egyensúlytól eltérő állapot feltételezéséből kell kiindulnunk.

reakció rendűség A -» reakció sebessége (rA) a reakcióban részt vevő komponensek koncentrációjával (mól/L vagy kmól/m3) arányos, a, b, c kísérletileg meghatározott kitevők. Állandó térfogatú rendszerekben adott komponens (pl. A komponens) egységnyi idő alatt átalakult mennyiségét —> reakciósebességnek nevezzük (rA):

A reakció rendűségek: zérus rendű: fél rendű: első rendű:

másod rendű: rA = kCA2; rA = kCAC

>A = k;

<\ = kCA°A kCA;

1A

rA = rA

harmad rendű: r

A ~ A'

kCA3;

A^B’

rA _ kCACBCc.

A reakció rendűség tehát, adott hőmérsékleten a következő alakban jelentkezhet: 1. —> nulla(zérus)-rendű reakció, —> heterogén reakcióknál fordul elő; 2. -» elsőrendű reakció, ha a reakciósebesség egy anyag koncentrációjával arányos; 3. —> másodrendű reakció esetében a reakciósebesség két anyag koncentrációjának szorzatával arányos; 4. harmadrendű reakció esetében a reakciósebesség három anyag koncentrációjának szorzatával arányos. A -> reakciórendűség a 375. ábrán hasonlítható össze. A reakciórendűség a reakció bruttó folyamatát jellemzi, anélkül, hogy a folyamat belső kapcsolatairól, illetve a folyamatok részleteiről tájékoztatna. A víz- és szennyvíztisztításban , a természetben lejátszódó folyamatok zöme —> elsőrendű reakcióegyenlettel jellemezhető. Az uni- vagy monomolekuláris reakciók egy molekula bomlásán alapulnak. A biomolekuláris reakciók esetében két molekula ütközik. A trimolekuláris reakciókhoz három molekula egyidejű ütközése szükséges stb. A tri- és nagyobb molekulaszámú reakciók nagyon ritkák, mert három stb. molekula egyidejű találkozásának valószínűsége igen kicsi. A reakció tényleges lejátszódása azonban általában nem egyezik meg a reakcióegyenlettel, mert a reakció közben sok közbenső reakciótermék keletkezik, melyek tovább reagálhatnak, míg végül a reakciók a végtermék keletkezéséhez vezetnek, reakciósebesség Időegység alatt átalakuló anyag mennyisége:

_dC

dt